Évről-évre több százezren gyűlnek itt össze, ahol pünkösd szombatján nagymisét tartanak a Kis- és Nagy-Somlyó közötti, lágy hajlatú, karcsú hegynyeregben. Máriát dicsőítő énekkel és körmenettel érkeznek ide a hívők. A gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején, amelyhez újabb és újabb városokból és falvakból érkező keresztaljak csatlakoznak. A csíksomlyói hegynyeregben helyi idő szerint 12.30-tól kezdődött szentmisét Miguel Maury Buendía, a Vatikán bukaresti nagykövete, Románia apostoli nunciusa mutatta be, a szentbeszédet Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mondta.

Beszédében emlékeztetett, hogy 450 évvel ezelőtt azért gyűltek össze Csíksomlyón a katolikus hitükhöz hű székelyek, hogy segítséget kérjenek a hitükben való megmaradáshoz, és hálát adjanak Istennek és a Szűzanyának ezért a segítségért. A Csíksomlyóra zarándokló székelyek ekkor „megfogadták, hogy nem valaki vagy valami ellen emelnek szót, hanem Istenbe vetett hitüket erősítik, ennek emlékére minden pünkösd szombatján egységesen elzarándokolnak a Szűzanya tiszteletére, Csíksomlyóra”.

Az elöljáró szerint Csíksomlyó mára jelkép lett: elsősorban a székely nép katolikus hitvallásának a fellegvára, a pünkösdszombati búcsú pedig az újratöltekezés alkalma, nemcsak a székelyeknek, hanem a világon szétszóródott magyarságnak és minden jóakaratú embernek.

Ennek a fogadalmi búcsúnak a 450. évfordulóját ünnepelve pedig mi más lehet az idei búcsú jelmondata, mint a régi kérés: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben”!