Ha valaki azt képzelte, hogy az amishok az USA-ban valamiféle rezervátumban, eldugott kis faluban élnek, nagyon téved. Most elmeséljük végre a tutit.

Az amish életforma sokaknak mesébe illő, természetközeli, Istennek tetsző, mások szerint álszent, elmaradott.

Mi a pennsylvaniai amishokat látogattuk meg, akik Lancaster környékén élnek, a Dutch County falvaiban. A Holland megye elnevezés a németalföldi bevándorlókra utal (nem keverendő más USA államok ugyanilyen nevű megyéivel). Maga Lancaster (mi itt laktunk) egy szép kisváros, Amszterdamra hajazó belvárosi házakkal, kertes, tágas épületekkel. Persze az amishok mértékével nézve maga a metropolisz. Amish barátom például sose jön ide, mert zavarja a hatalmas nyüzsgés. Öt percenként tényleg elmegy vagy két autó az utcán, az biztos. A pennsylvaniai amishok a Lancaster melletti falvakban laknak, teljesen összekeveredve azokkal, akik nem amishok, nem is voltak azok, és nem is akarnak azok lenni. Vagyis szó sincs elszigeteltségről, pontosan látják és érzékelik a való világot.

Két amish farm mellett ott lakik Joe, akinek őse még cowboy volt Nyugaton, és Patrick, a philadelphiai kereskedő. Amiről az amishokat azonnal észrevesszük: fekete lovaskocsival közlekednek, amit úgy hívnak: buggy. Jellegzetes a ruhájuk és a kalapjuk, az idősebb férfiak pedig körszakállat viselnek. Az amish farmok a következő településeken vannak: Strasburg, Bird-in-Hand, Smoketown, Intercourse, New Holland (ez utóbbinál már kevés). A legtöbb buggyt Strasburgban és Bird-in-Handben láttuk. Errefelé úgy ötezren élnek.

Az amishok ugyan nem egy népcsoport, hanem vallási közösség, az amishok ősei Németalföldről és a Rajna svájci vidékéről vándoroltak ki az Egyesült Államokba az 1700-as, 1800-as években. A nevüket Jakob Ammanról kapták. A vallási vezető szerint a mennoniták (az anabaptisták egy ága), vagyis az ő korábbi közösségük, elkorcsosult, és vissza kell térni az eredeti szellemiséghez. Vagyis tartózkodni kell a technikai újításoktól és a bibliát szó szerint kell érteni. Ennek megfelelően az amishok házaiban nincs áram. A lovaskocsin azért van lámpa, magam is láttam, úgyhogy minden előírás alól van kivétel. Ráadásul az áram helyett gáz használható. Úgyhogy van lámpa is, csak gázzal működik. Néhány háznál gázüzemű fridzsidert is láttunk. A férfiak csak az ingükön hordanak gombot, a mellényen kapocs van. A nők nem varrják, hanem összetűzik a ruhájukat.

A lányok, ha nincs párjuk, fehér felsőt hordanak. A legények kéket vagy feketét. A színekkel kapcsolatos legtöbb előírást már lazán kezelik, de mintásat azért nem viselnek.

Az amishok nem részesei az állami ellátórendszereknek, ezekbe nem is fizetnek be. Korábban megpróbálták erre rákényszeríteni őket, de hiába kobozták el tartozásaik miatt a lovaikat, ők nem fogadtak el nyugdíjat vagy segélyt, az elvitt dolgokat pedig ellopottnak tekintették. Végül az amerikai Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, az amishok kivételek, sajátos közösségük fenntarthatja önmagát, békén kell őket hagyni. Azóta csak a büntetőügyek miatt háborgatják őket. Akkor is először a vezetőiket veszik elő, akiket a közösség csak elöljáróknak hív. Egyesek szerint ők az amish maffia, mert rákényszerítik a fiatalokat az életmód folytatására.

Valóságban 18 évesen kipróbálhatják az ifjak az angol világot (ők így hívják az amerikaiakat, és egymás között németül beszélnek, mi is így kommunikáltunk velük). Ilyenkor belevetik magukat a globalizált világ forgatagába. Aztán vagy visszamennek, vagy nem. A legtöbben visszatérnek a békés közösségükbe. Ha valaki két éven belül nem tér vissza övéihez, többé már nem teheti meg. Nincs arra mód, hogy menő új autójával beálljon a lovaskocsik közé. Ilyenkor úgy tesznek, mintha nem ismernék meg, és kérik, hogy távozzon.

Mivel az amish fiatalok többsége visszatér idejekorán a többiekhez, az alig két esztendőt alaposan kihasználják. Noha elvileg majd szűzen kell férjhez menniük, és istenfélő ember módjára a gyermekek szülésére és nevelésére koncentrálniuk, a lányok jó része kitombolja magát ez idő alatt. Elmennek a közeli városba, ahol a félénk lánykák megváltoznak. Mindent meg akarnak tudni az érzékiségről. Tapasztalt ismerősöm szerint az amish lányok végtelenül odaadók, minden buliban benne vannak, de csak kettesben, soha nem úgy, hogy harmadik személy is lássa őket. Olyankor lesütött szemmel sétálgatnak, még megérinteni sem szabad a karjukat. Aztán amikor elmentek a többiek, minden megváltozik. Meglazítják a ruhájukat, teljesen ritkán veszik le, és megteszik, amit a férfi csak kíván. Amikor letelik a tombolásra szánt idő, visszaveszik hagyományos ruhájukat, és hazatérnek. Egy éven belül férjhez mennek.

Az angol világ megismerése nem kötelező, ha valaki nem akarja, férjhez mehet vagy megnősülhet korábban is. Elválni tilos.

A legszomorúbb eset annak a fiúnak a története, aki teljesen egyedül lakik az egyik falu szélén. Elvett feleségül egy nem amish lányt, nagy szerelem volt. A New York-i hölgy úgy döntött, kedveséhez költözik, és az amishok életét élik. Ám a szerelem pár v múlva kihűlt. A lány unta az egyhangúságot, hiányzott a tévé, az internet, a mozi. Ráadásul túl megerőltetőnek tartotta a házimunkát és a ház körüli teendőket. Úgyhogy egy napsütéses napon összepakolt, és ott hagyta az amishokat férjestül, lovastul. Amish férje egyedüllétre kárhoztatott. Amíg ugyanis él az asszony, polgári válás ide vagy oda, ő nem vehet el senkit, hisz isten és a közösség előtt ő a hites ura. így egyedül fogja leélni az életét.

Ha a szomorú történet után vidámságra vágysz, nézd meg kapcsolódó cikkeinket az eszkimószexről, a mangaszexről vagy a vámpírszexről.