Az iráni gyökerű, de Kaliforniában született Jason Rezaiant, a The Washington Post című lap újságíróját 2014 nyarán tartóztatták le feleségével együtt Teheránban. Kémkedéssel gyanúsították, a feleségét két hónap múltán szabadon bocsátották, de őt 2015-ben zárt ajtók mögötti tárgyalás után kémkedés és az iráni rendszer elleni propaganda vádjával börtönre ítélték.

A büntetés időtartamát Teheránban nem hozták nyilvánosságra, Rezaiant azonban 2016 januárjában fogolycsere eredményeként szabadon bocsátották. Ő és három másik amerikai állampolgár hagyhatta el az iráni börtönt, cserébe Washington szabadon bocsátott hét iráni állampolgárt, akit az Egyesült Államokban fogtak perbe.

Döntése meghozatalakor a washingtoni szövetségi bíróság bírája, Richard Leon emlékeztetett rá, hogy Rezaiant akkor tartóztatták le, amikor Irán beleegyezett, hogy újraindítsák az atomprogramjáról folytatott - végül 2015 nyarán eredményesen zárult - nemzetközi tárgyalásokat.

"Irán azért tartóztatta le és tartotta fogva Jasont, hogy ezzel is nyomást gyakorolhasson az Egyesült Államokra" - fogalmazott indoklásában Leon bíró. Hozzáfűzte, hogy "szégyenletes dolog börtönbe vetni és megkínozni egy embert" csak azért, hogy ezzel egy tárgyaláson nyomást gyakorolhassanak.

"Ez büntetést érdemel" - szögezte le a bíró.

A kártérítéssel kapcsolatos döntést elemzők jelképesnek tartják, hiszen kevéssé valószínű, hogy Teherán kifizeti az összeget az újságírónak.