A megosztottság miatt a sziget fővárosa, Nicosia is két részből áll, a görög oldal Lefkosia, a török Lefkosa. Azóta a ciprusi törökök a sziget északi részén, a ciprusi görögök pedig a sziget déli részén élnek. A sziget északi részét gyakran figyelmen kívül hagyják a turisták, pedig kifejezetten izgalmas felfedezni a rejtett kincseit és látványosságait, oszmán építészeti emlékeit, mecseteit, hangulatos tereit. Észak-Nicosiába három átkelési ponton útlevéllel vagy érvényes személyi igazolvánnyal lehet átmenni.

Ami a sziget lakóinak szomorú, a turistáknak izgalmas élmény, mivel egy út során görög és török világban is érezhetik magukat. Az Európai Unióhoz tartozó Ciprusi Köztársaságban ortodox templomokat, a görög kultúrát bemutató múzeumokat látogathatunk meg, és görög ételeket, italokat kóstolhatunk, míg északon mecseteket, templomokból átalakított mecseteket, török árucikkeket, ételeket, italokat találunk. Így egyik nap ehetünk muszakát és ihatunk hozzá Keo sört, másnap pedig a tradicionális török ételeket Efes sörrel öblíthetjük le. A Ciprusi Köztársaságban az euró a fizetőeszköz, de a török városrész központjában is elfogadják a legtöbb helyen. Váltani könnyű, és valójában 10%-kal olcsóbb itt török lírával fizetni. A bankkártyával az északi oldalon nem nagyon lehet fizetni, de a Ciprusi Köztársaságban is van, ahol csak bizonyos összeg fölött használható.

A zöld vonalat a határt mindkét oldalon meg lehet közelíteni, ez gyakran csak egy drótkerítéssel lezárt utca, de van, ahol őrbódékat is találunk, igaz katona nélkül.

Szerencsére a két rész közt nincsenek összetűzések, viszont vannak folyamatos tárgyalások a helyzet megoldására. A velencei falak védik Nicosiát. Az első városfalakat a középkorban építették, de a XVI. század közepén a Velencei Köztársaság teljesen átépítette őket. A falak nagyrészt még mindig épek, a kelet-mediterrán térség legjobban megőrzött reneszánsz erődítményei közé tartoznak. Fontos turisztikai látványosságot jelentenek. A görög részen érdemes megnézni a nagyon színvonalas Néprajzi Múzeumot és mellette a Szent János-katedrálist.

A Büyük Han, vagy más néven Nagy Fogadó, Ciprus szigetének legnagyobb karavánszerája, a sziget egyik legszebb épületének tartják. Lefkosában található, az oszmánok építették 1572-ben, egy évvel azután, hogy elfoglalták Ciprust a velenceiektől. A nyitott udvar közepén egy mecset található szökőkúttal az ima előtti mosakodáshoz. Ez lett az első városi börtön a brit közigazgatás alatt. Miután az 1990-es években felújították, a fogadó virágzó művészeti központként éledt újjá, amely több galériából és műhelyből áll. Több kávézó és szuvenírbolt is található itt.

Nicosia mindkét városrészéből érdemes kirándulásokat tenni. A görög oldalon Larnaka lehet egy jó célpont, ahova a Wizz Air járatai érkeznek. Finikoúdes Larnaka híres pálmafákkal szegélyezett sétánya, ahol számtalan étterem, bár, taverna, kávézó várja a látogatókat.

A város legismertebb épülete a Szent Lázár-templom. VI. Leó császár építtette a templomot a 9. században. Larnaka védőszentje, korábbi püspöke Szent Lázár élt itt 30 évig, testét is itt találták meg 890-ben. Maradványait azonban Marseilles-be vitték, így ma már csak az üres szarkofágot láthatjuk.

A közelében érdemes meglátogatni a Nagymecsetet és a kis tengerparti erődöt. A török oldalon Famagusta egy szép közeli város, Larnakához hasonlóan egy-másfél óra alatt érhető el. Észak-Ciprus egyik legnépszerűbb épülete a Lala Musztafa pasa mecset, amely egyszer az Agios Nikolaos katedrálisa volt, és gyönyörűen megőrzött példája a gótikus építészetnek. A várostól rövid sétával vagy taxival érhető el a Varosha negyed.

Ez az 5,2 négyzetkilométeres terület adta a sziget turisztikai bevételeinek 50 százalékát egészen 1974-ig. Ekkor a korábbi görög tulajdonosok (de a törökök is) elhagyták a területet, így a közel 3000 épület, 89 hotel, 21 bank, 14 iskola, 7 templom, 25 múzeum és 99 étterem, kávézó és szórakozóhely azóta üresen áll, az állaguk persze folyamatosan romlik. A terület 2020 októberében nyílt meg a látogatók előtt. Nincs belépő, az utcákon szabadon lehet sétálni vagy kerékpározni, de a házakba bemenni nem szabad.

A beszámolónk egy négynapos útról szól, mely alatt természetesen nem tudtuk megnézni a sziget összes nevezetességét, de a napi 10-12 órás sétákkal sok mindent bejártunk és megéreztünk az izgalmas hangulatból.