Anyukája egyszerűen odarakta hozzám. Az biztos, nehéz dolga volt az ikrekkel. És az azerbajdzsániak közvetlenek, az pedig, hogy valaki foglalkozzon a gyerekkel, ugye, elvárható. Aztán amikor a Turkish Airlines gépén gyorsan és pontosan megérkeztünk, az asszonyka hóna alá csapta a két csecsemőt, egyet jobbra, egyet balra, fogta a csomagokat, és hazament.

A reptér a szocreál és a modern ötvözete. A határőrök ronda sárga pultok mögött üldögélnek, de ritka gyorsak. A reptér bejáratánál hatalmas, arany színűek világító, falevél formájú dísz ível át az út felett. Céltalan, de érdekes. Baku, vagy ahogy a helyiek mondják és írják, Baki 26 km innen. A reptéri út szélén modern épületek, mindet megvilágítják. Fényárban úszik még a panelház is. Energia van bőven, az olajkutak termelnek rendesen.

A kongresszusi központot most adták át, de daruerdők mindenütt vannak. Rohamtempóban fejlődik a város. Felhőkarcoló csak három van, a csepp alakú épületek átformálták a városképet. Iroda- és apartmanház mindegyik. A többi épület cca. tíz emeletnyi téglaépület. Háttérben a lakótelepekkel.

Sok ötcsillagos hotel van. Rihanna éppen a Four Seasonsban ebédel. Mi meg az óvárosban, ahol a régi erőd falai között szuvenírboltok sokasága fogad. A magyarokat kedvelik, az egyik árus 20% diszkontot ajánl rögtön. A kínálat a szokásos, hűtőmágnes, szamovár, karkötő. Az ódon falakon felirat: VISA, MasterCard. (folytatjuk)