A Fülöp-hegyi vagy Millenniumi kilátó (295 méter) a révfülöpi mólótól egyórányi sétára áll. Hogy mit látunk innét, 360 fokban, annak leírásához a híres Balaton-földrajzkutatót, Cholnoky Jenőt hívjuk segítségül. „A révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, ilyen legfeljebb a brazil partoknál, Rio de Janeiro partjainál van.”

És most ugorjunk át a déli partra, a Várhegyi kilátóhoz. A fonyódi villasor mellett kapaszkodhatunk fel ide és a változatosság kedvéért most a Balaton nyugati medencéjében gyönyörködhetünk. Meg persze az északi partjában. A négyemeletes kilátó akadálymentes, az első szintre korlátlifttel juthatnak fel a mozgáskorlátozottak. Autóval is megközelíthető.

Balatonbogláron a gömbkilátó varázsolja el a nyaralókat és a turistákat. A 165 méter magasan álló kilátó áll, amely az 1960-as évekig faszerkezetű volt, aztán a brüsszeli világkiállítás hatására Kádár István mérnök álmodott valami mást. Eredetileg belső üvegburkolattal tervezték fölállítani a kilátót, de végül 240 darab háromszögelemből készült el a 15 méter átmérőjű gömb. Díszkivilágítása még az északi partról is könnyen felfedezhető. A káprázatos kilátás évente tízezreket vonz.

Visszatérve az északi partra kalandozzunk el a Balaton-felvidékre. A Káli-medence kapujában, Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodik a Hegyestű. Az egykori vulkán kráterében a láva sokszögletű, függőleges oszlopokban dermedt meg kihűlés közben. Ez hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritka látvány. A bazaltkúp tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Balaton mellett a Káli-medencét övező hegyekre is.

Szentbékkállán az Eötvös Károly kilátó szintén egy bazaltkúpon található, 363 méteren. A Fekete-hegyről körpanorámában gyönyörködhetünk: rálátás nyílik innét szinte az egész Káli medencére. A Fekete-hegyen át vezet az Országos Kéktúra útvonala is.

Aztán itt van a legeredetibb kilátó Badacsonyörsön, a Folly Arborétumban, százéves cédrusok alatt. Magát az élő famúzeumot Dr. Folly Gyula pécsi orvos találta ki. Olyan, nem őshonos fákat telepített ide, melyek jól tűrik a balatoni éghajlatot. Kezdetben a Földközi-tenger partvidékéről hozatott kosarakban előnevelt fákat, aztán a világ más tájairól is. A munkát két világháború akasztotta meg, de az ötvenes évektől a fia, majd az unokái folytatták - folytatják. Megnyitották a kertet a nyilvánosság előtt. Ma mintegy 400 fenyőféle, 200 lombos fa és cserjeféle virul itt.

A megújult Folly Arborétum öt világtáj fenyői mellett gyermekparadicsomot, árnyas pihenőket, saját bort is kínál a vendégeknek. Meg az egyedülálló, fenyőtoboz formájúra épített kilátót, ahonnét fenséges panoráma nyílik a Balatonra. Hogy miért éppen fenyőtoboz? Mert itt található ebből a leghatalmasabb fajta. Még a kókuszdiónál is hatszor-nyolcszor nagyobb tobozok nőnek itt, Ábrahámhegy szomszédjában.