A cég közleménye rámutat: Kína devizatartaléka magasabb, mint Európa legnagyobb gazdaságának, Németországnak az éves GDP-je. A Conclude rövid elemzése szerint a pekingi központi bank abban reménykedik, hogy a dollárvásárlás beszüntetése megvédheti a világ legnépesebb országát annak esetlegesen kedvezőtlen hatásától, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed csökkenti a jelenleg havi 85 milliárd dollár értékű úgynevezett mennyiségi könnyítési programját. A csökkentésre való felkészülés miatt ugyanis a feltörekvő országok devizái hónapok óta folyamatosan leértékelődnek. A Fed nyílt piaci bizottsága legutóbbi ülésének kedden publikált jegyzőkönyve szerint a monetáris lazítás "elvékonyítása" a következő hónapokban indulhat meg, feltéve, hogy a foglalkoztatottsági adatok tovább javulnak. Az elemzés szerint Kína szeretné elérni, hogy a nemzetközi tranzakciókat egyre szélesebb körben számolják el jüanban, aminek következtében devizája egy szintre kerülhetne az euróval és a dollárral. Jelenleg a jüan csak a 13. legsűrűbben használt pénznem a nemzetközi fizetésekben. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása érdekében Kína központi bankja egyre több országgal ír alá kétoldalú devizacsere-megállapodást. Októberben a pekingi központi bank az Európai Unióval hozott tető alá egy 45 milliárd euró értékű devizacsere-megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy az EU és Kína kereskedelmi forgalmukat egymás fizetőeszközeiben számolják el. Kína ugyanakkor azt is szeretné, ha legkésőbb 2020-ra a jüan jelentősége annyira megnőne, hogy felváltaná a dollárt a világ tartalékvaluta szerepében - közölte a Conclude.