Az Európában megszokott koronázásoktól eltérően a császári ceremónián nem a korona, hanem a császári család Napistenségtől örökölt tárgyai: egy kard, egy nyaklánc és egy tükör játszik majd fontos szerepet. A koronázáson csak a kard és a nyaklánc lesz jelen, a tükröt nem hozzák ki a szentélyéből. A ceremónia lényege, hogy a császár saját uralkodásának kezdetét kommunikálja a sintó istenségek világába, átveszi a kardot és nyakláncot, a tükörhöz pedig követek érkeznek, akik ott szintén bejelentik az új császár trónra lépését - fűzte hozzá Bartók András, megjegyezve, hogy a ceremónia egy párbeszéd a sintó vallás mitológiai alakjaival.

Naruhito korábban többször jelezte, hogy nehéznek, kényelmetlennek érzi a császárság terhét

A szakértő kitért arra is, hogy minden császár uralkodásának idejét külön elnevezik, Naruhito császár kora pedig a Reiva nevet kapta, amelynek jelentése: csodálatos, pompázatos, harmonikus béke. A Reiva kifejezést egy ókori japán versrészletből választották ki, ezzel szakítva a hagyománnyal, miszerint a japánok kínai kötődéseikhez kapcsolódó nevet választanak az uralkodói időszakjai elnevezésére.