A félig cseh félig lengyel oldalon álló, különleges hangulatú határvárost Cieszynt. Az Osztrák-Magyar monarchia részeként egészen az első világháborúig zavartalanul éltek itt németek, csehek, lengyelek, zsidók, és egy kisebb számú magyar közösség is. Cieszyn elnevezése lengyel eredetű, a "cieszym się" – "boldog vagyok" jelentésből keletkezett a melyet úgy is lehetne fordítani, hogy "boldogság".

Az embernek kicsit dezsavü érzése van errefelé, hiszen az itt élőket éppúgy megtréfálta a történelem, mint a minket, magyarokat. A város egyik fele Csehországhoz, a másik része pedig Lengyelországhoz került az első világháború után. Persze, ma már szabadon közlekedhetünk a két Európai Uniós ország határán keresztül.

Az Osztrák-Magyar monarchia felbomlása után az itt elő cseh, és lengyel közösségek helyi kormányzatokat alkottak, és míg egyik részük az időközben megalakuló Csehszlovákiához akarta csatolni a várost, úgy a másik csoportosulás a lengyel Zaolzie tartományhoz szeretett volna tartozni. A vitának az lett az eredménye, hogy a cseh-szlovák állam megtámadta Lengyelországot, és arra kényszerítette, hogy a lengyel lakosok minél messzebbre hagyják el a várost. A lengyel hadsereg képtelen volt ekkor védeni ezt a területet, hiszen egy másik fronton háborúban állt a Nyugat-Ukrán Nemzeti Köztársasággal. A versailles-i békekonferencia a Cieszyin-t átszelő folyót állapította meg államhatárnak.

A Sziléziai-Beszkidek amúgy  is bőven kínál látnivalókat. A Katowice-Krakkó vonaltól délre található területen délről észak felé alacsonyodó hegyvidéki területet találunk, központi részén helyezkednek el az 1257 méterig emelkedő Sziléziai-Beszkidek, (Beskid Slaski), délkeleti peremén a Beskid Zywiecki húzódik, amelynek legmagasabb pontja az 1725 méter magas Babia Góra-csúcs. Északra, Bielsko-Bialától és a lengyel sörgyártás központjának számító Zywiec városától keletre fekvő részeket pedig a Kis-Beszkidek jelentik, 1000 méter alatti hegyekkel.

A Sziléziai-Beszkidek legjelentősebb településének számító Cieszyn. Az Olza folyó két partján fekvő ötvenezres település bal parti városrészei Cesky Tesin néven Csehországhoz tartoznak, a jobb part pedig Lengyelországhoz. Az Olza mellett két patak is átszeli, az itt élőket arra bátorítva, hogy városukat lengyel Velencének nevezzék. Történelmi tény, hogy már a Krisztus előtti első évezredben lakott hely volt. A települést a legenda szerint három Piast testvér, Bolko, Leszko és Czesko alapította, a 9. században pedig a Góra Zamkowán, a Várdombon palánkkal megerősített szláv földvár állott, majd 1155-ben már várnagyi székhely. A Piast-birodalom fejedelemségekre osztásakor a Piastok székhelye, majd 1291-től az itt élő herceg a cseh király hűbérese lett. A 13. század közepén Przemko herceg a dombra gótikus várat emeltetett, s a folytatásban a sziléziai, majd a cieszyni Piastok uralkodtak a terület felett.

A hét dombra épült helység 1364-ben szerzett városi rangot. A hercegi ág kihalása után, 1653-ban a Habsburgok birtokába került a hercegség és a város is. Az 1789-es tűzvész szinte a földdel tette egyenlővé, újjáépítését követően a 19. században a sziléziai lengyelek kulturális központja lett. 1918-ig a Habsburg-birodalom része volt, a hangulat ma is a Monarchia szellemét idézi.

Többször megfordult itt maga Ferenc József császár is.1920-tól pedig előbb csehszlovákiai és lengyelországi, majd cseh és lengyel határváros. Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak köszönhetően immár nem nagy kaland a határátkelés, de az átkelő a belvároson haladt keresztül, szűk volt és forgalmas. A cseh oldalról érkező turista azonnal Cieszyn történelmi centrumába tévedt, az Olza fölé emelkedő Várdombra.

Itt, a domb aljában találjuk az 1838-ban, klasszicista stílusban felhúzott Habsburg-kastélyt, amelynek akkori ura, Károly főherceg nagy pártfogója volt a művészeteknek, 1840-ben például az Orangeriában, azaz a télikertben Liszt Ferenc adott hangversenyt. A jeles esemény arra ösztönözte a városvezetést, hogy itt nyissa meg később a zeneiskolát, ami ma is működik az épületben. A Vár-dombon felfelé, öreg fák között haladva érkezünk a város talán legismertebb pontjához, a vörös téglából épített Piast-bástyához, a Wieza Piastowskához.

A négyzet alapú lakótorony az egyetlen maradványa az egykori várnak, amelyet a 14. században emeltek, szinte felügyelte az alatta elfekvő várost. 
Néhány méterrel odébb varázslatos panoráma nyílik az Olzára, ebből következőleg Cieszyinre és Cesky Tesinre. A kilátó mellett elhelyezkedő,  11-12. századi, kisméretű terméskő körtemplomot is érdemes megtekinteni, ugyanis szép példája a román kori templomépítésnek. A dombról komótosan ereszkedünk le, a régi főtér, a Stary targ alig pár percre található, legfőbb látnivalója a barokk jegyekkel felvértezett reneszánsz Bludowski-ház, amely egykor a helyi hercegek pénzverdéjeként funkcionált. A közelben található a Rynek, a valódi főtér, amelyen több ódon, polgári jólétet tükröző házzal, valamint templomokkal egyetemben a városháza is áll. A nagy tűzvész után, 1800-ban építették a kétemeletes, oszlopdíszes, erkélyes épületet, amelynek homlokzatán a város címere látható.

Cieszynben sok a még felújításra váró, de gyönyörű barokk stílusban épült ház, melyek a budai várhoz hasonlóan egy magasabb hegyen épültek. A szűk, macskaköves utcák közt járva a négy-ötemeletes házak több évszázaddal ezelőttre repítik vissza az idelátogatókat. A több száz éves lakóépületek nagy többsége alatt hűvös, oszlopokkal határolt sétálófolyosók biztosítanak hatalmas teret a gyalogosoknak, illetve a kávéházi teraszoknak, vagy éppen piacolóknak.

A kacskaringós utcák olykor még szűkebb, keskenyebb utakra vezetnek el, de lépten-nyomon vendéglőkre, illetve éttermekre bukkanhatunk. városháza mellett található Cieszyn egyik legrégibb pénzváltója, ahol sajnos némileg ráfizetve akár magyar forintot is beválthatunk, de mindenképpen érdemes a zloty-t otthon beszerezni

Ha pedig pénzünk van akkor igazán érdemes kipróbálni a jóféle helyi söröket és megkóstolni a vidék izgalmas konyháját. Kinek ne csiklandozná meg az ízlelőbimbóit a helyi gombaleves vagy a Beszkidek gyors hegyi patakjaiban fogott erdei pisztráng, almás töltelékkel? A városnézés és a vacsora után ránk fért  egy kellemes pihenő a város egyik kellemes szállodájában. Holnap pedig irány Bielsko Biala, hogy folytatódjon a kaland!