Tévedés lenne azt hinni, hogy azért találták ki ezeket a fesztiválokat, hogy minél több turistát csalogassanak ide télvíz idején a sivatagba. Az első Douz-i fesztivált – kapaszkodjanak meg! – 1910-ben rendezték, amikor még híre-hamva sem volt a tömegturizmusnak. Azóta persze nagyot változott a világ. Míg akkor legfeljebb egy-két kalandvágyó vándor tévedt ide, ma dugig megtelnek a szállodák, alig lehet szabad szobát kapni. Pedig még napközben is csak alig tíz-tizenöt fok van. A gazdag program persze kárpótol a meleg hiányáért.

Tozeurban már a lovakat ülik meg a berber és beduin harcosok. Az arab telivéreket. Harci alakzatban, előre szegezett szablyával vágtatnak, a paripák patája felveri a homokot. Ha valaki nem tudná, ezeknek az arab telivéreknek az ősei virágoztatták fel Bábolnát. A leghíresebb magyar ménes titka, hogy a hajdan Magyarországra szakadt és Bábolnán letelepedett arab Fadlallah el Haded Mihály úgy száz évvel ezelőtt vissza-visszajárt a sivatagba, és sikerült neki a beduin és berber törzsek gondosan tenyésztett lovait megvásárolnia.

Douzban minden a teve körül forog. Dromedár itt, dromedár ott. És a sivatag hajójáról kiderül, hogy sokkal több, mint közlekedési eszköz. Ami nálunk lóverseny, az itt teveverseny. Kitenyésztetek egy tevét, ami hófehér színéről ismert, és nagyon gyorsan fut, fogadni is lehet rá.