Somogyszob egy igazi rejtett kincs Somogy megye szívében, ami nemcsak múltjával, hanem élő szokásaival, épített örökségével és gasztronómiájával is magával ragadja a látogatókat. A turisztikai szakújságíró kisfiával, Fülöppel kereste fel a somogyi települést. Beszámolója szerint a kirándulás egyik legizgalmasabb állomása a Tájház volt, közismertebb nevén Jólszámoló Vilma háza. Puskás Vilma hihetetlen számolótehetségéről volt híres: három-négy jegyű számokat is fejből szorzott össze. A ház ma múzeumként működik, és igazi időutazást kínál. Régi használati tárgyak, füstös konyha, kemence, szövőszék és korongozó eszközök idézik fel a múltat. Itt találkozhatunk a katival, ami egy mini járóka, vagy a cipészek kaptafájával. A hely érdekességei között a Zsolnay Júlia által tervezett népi váza is megcsodálható.

A Vilma-ház mára közösségi szimbólummá vált. Spanics Ágnes mutatta be a házat a turisztikai szakújságírónak és kisfiának, aki elmondta, hogy azért dolgoztak, hogy Somogyszob múltjának tárgyi és szellemi emlékei ne vesszenek el: bútordarabokat, textileket, sőt olyan különleges eszközöket is összegyűjtöttek, mint a kovászvakaró vagy a gatyamadzag húzó. A gyűjtés során a falu történetének fontos eseményeit is megörökítették. Így például az 1920-as években, amikor az amerikai magyar közösségben szolgáló református pap hazatérésére gyűjtöttek, a somogyszobiak 200 hold szemes takarmányt arattak le közösen, hogy fedezni tudják az út költségeit.

Somogyszob hagyományai közül talán a legkülönlegesebb a menyasszonygyász. A faluban a lányok fekete ruhában búcsúztak lányságuktól esküvőjük előestéjén – egyedülálló szokás Magyarországon. A település népi kifejezései is beszédesek: a „ráncba szedlek” például a ruhák ráncos díszítésére utal. Húsvét idején a „húsvéti rét” pompás díszítése tette ünnepivé a falut.

A község épített öröksége is figyelemre méltó. Egykor fontos vasúti csomópont volt a Budapest–Fiume vonalon, ma pedig zsúpfedeles lakóházai, középületei és gondozott parkjai hívogatják a látogatókat. Az iskola környékén szabadidőpark, az önkormányzatnál díszkút, míg a kaszói elágazásnál kerámia-domborművek várják a felfedezőket. A közelben, Szenna környékén a vadvirágút különleges szobrai nyújtanak élményt a természet szerelmeseinek.

Somogyszob lakói híresen dallamos kedvű emberek: Vikár Béla néprajzkutató is sok dalt gyűjtött innen, a hagyomány ma is él a helyi daloskörökben. Az ízek kedvelői sem csalódnak: a gombócos káposztaleves füstölt csülökkel, a gazdag paraszt tál, valamint a citromos baracklekváros szelet vagy a bőséges töltelékű mákos patkó mind-mind igazi somogyi ízélményt kínál. Egy különlegességként egy szalonnás-sonkás, pizza-szerű finomságot is megkóstolhatnak az ide érkezők.

Somogyszob tehát több, mint egy falu: egy élő emlékkönyv, ahol a történelem, a hagyomány és a gasztronómia kéz a kézben jár.