Ilyen falu többek között az egykori Ung vármegyei Korláthelmec (ukrán nevén: Holmci) is, ahol a közel ezer lakos mintegy fele református vagy római katolikus, a többi pedig pravoszláv, illetve görög katolikus hitben él. Utóbbiak – az egyházi hagyományuknak megfelelően – a Juliánusz naptár szerint ülik meg vallási ünnepeiket, melynek megfelelően az idén május 5-re esik az ortodox Húsvét. A településen járva a Kárpáti Igaz Szó munkatársa azt firtatta, hogy mennyire fér meg egymás mellett ez a kettősség?

Az már az első párbeszéd során kiderül, hogy bizony nagy itt a keveredés. S bár a lakosok mintegy fele ukrán nemzetiségű, többségük folyékonyan beszél magyarul, és ez fordítva is igaz.

– Nálunk már gyerekkoromban is az volt az íratlan szabály, hogy tisztelni kell egymás ünnepeit – mondja Hamnik Mária, a helyi polgármester, aki történetesen görög katolikus.

Korláthelmecen megszólják azt, aki a másik felekezet ünnepén oda nem illő munkát végez, mondja Haluska Viktória könyvelő, akinek édesapja ukrán, édesanyja pedig magyar.

– Soha nem támadt semmilyen feszültség abból, hogy más-más időpontra esik a karácsony vagy a húsvét. Mindig is az aktuális szokás szerint méltattuk a feltámadást. A fiúk mindkét húsvéton járnak locsolózni, s a lányok is kétszer várják a locsolókat.

Errefelé természetesnek veszik, hogy a legtöbb háznál kétszer van pászkaszentelés. Sőt az sem okoz gondot, hogy az áldást nem ugyanabban a templomban osztják. Még a kosarak tartalma is hasonló, mondja Viktória.

– Annyi a különbség – teszi hozzá a fiatalasszony –, hogy a görög vallásúak süteményt is visznek szentelni. A mi ünnepünkön nálunk gyűl össze a család, a másikon az anyósom a vendéglátó.

És ez így megy itt, hosszú évszázadok óta…

(Palkó István)