A Parlament építésénél nagy jelentőséget kaptak a számok. Az épületnek 365 neogótikus tornya van, vagyis a számuk megegyezik az év napjaiéval. A magassága 96 méter e,- egyrészt a honfoglalás, másrészt az arra emlékező 1896-os millenniumi ünnepségek emlékére. Ugyanezért 96 a kupolaterembe vezető lépcsőfokok száma – mesélte a turisztikai szakújságíró.

A számok egyébként is imponálóak: 27 kapu van, 29 lépcső – és ebben még nincsenek benne a kupola belső részén található kis falépcsők. Az ott dolgozókat és a látogatókat 13 lift szállítja.

Az épület belső kialakítása maga a csoda – mondja Kiss Róbert Richard. A gyönyörű aranyozott barokkos díszítésekhez 40 kilónyi füstaranyat használtak fel. Az is érdekes, hogy barokk alapra fantasztikus neogótikus építményt álmodott meg Steindl Imre. Nem véletlenül imádják a külföldi turisták is.

Annak idején, amikor 1881-ben a tervezői pályázatot kihirdették, nagyon sok vita volt arról, hogy hova kerüljön az ország háza. Ma már hibátlan választásnak látjuk, hiszen itt van a Duna – mondja a turisztikai szakújságíró. Eredetileg a folyó oldalára tervezték a főbejáratot. Három nyertes épület volt a pályázaton, mind a hármat itt építették meg: a néprajzi múzeum és a földművelésügyi minisztérium épületével alakult ki a mai Kossuth tér elképesztően szép szerkezete.

Az építésnél az volt a szándék, hogy lehetőség szerint minden anyag magyar legyen. A történelmi Magyarországról beszélünk, onnét hozták az alapanyagok túlnyomó részét. Ezért a felújításkor bizonyos dolgokat nehéz volt már pótolni, hisz importálni kellett őket. De kerültek be máshonnét is anyagok. Vannak északról, Svédországból hozott márványoszlopok is, a londoni parlament épületében találunk hasonlókat. Kellett bőven építőanyag a hatalmas épülethez. 40 millió téglát használtak fel például, meg homokkövet – ez azért érdekes, mert amikor felújították a Parlamentet, néhány helyet újra kellett építeni, nem bírta annyira a kő az időjárás viszontagságait és a szálló éveket. Most azonban már minden a régi fényében ragyog.

Rengeteg legenda létezik az épület alatt futó folyosókról, ezek egy részét cáfolják a bennfentesek. Például azt, hogy titkos alagút visz a Duna alatt a szemközti Batthyány térre. Van ugyan egy pincerendszer, de amikor a Duna árad, akkor nagy a víz benne – mondja Kiss Róbert Richard, aki azért hozzáteszi: ha tudna is a titkokról, nem árulná el őket.