Vadregényes vértesi falvak

[debreczeni.l] publikálva: 2009-12-15 00:00:00 | Nyomtatás

Takaros és tiszta levegőjű, szép fekvésű települések sorakoznak a Vértesben, amelyek kiindulópontjai a Vértes legszebb kiránduló útvonalainak, és a falusi vendéglátás keretében szállást és akár ellátást is kínálnak.

Csákvár község érdekessége, hogy nemrégiben még a Dunántúl fazekasságának központja volt. A Vértes Múzeumban a helytörténeti és céhes emlékek mellett a csákvári fazekasság jellegzetes, nevezetes csíkos és zöld darabjaival is megismerkedhet az érdeklődő. A török háborúk során sokat szenvedett település a XVII. Századtól, az Eszterházy-család birtoklása idején kapott erőre.

Vadakkal, erdőkkel és falusi vendéglátással csalogat a Vértes.

Vadban gazdag, terjedelmes erdők szegélyezik Csákberény községet. Két 18. századi temploma a környező hegyvidékkel elragadó tájképet alkot. A község a hamisítatlan falusi környezet mellett kirándulási és vadászati lehetőségeivel tűnik ki. A Vértest kettéosztó árkos süllyedékben elhelyezkedő Gánt 1926-tól a magyarországi bauxitbányászat egyik központja volt. Határában Bauxitbányászati Múzeumot és Geológiai tanösvényt alakítottak ki. A községben lovaglási lehetőség is van. A Csókakő vára alatti, a várral azonos nevű település lakossága régóta foglalkozik szőlőműveléssel. Mára a község a falusi turizmus egyik kedvelt központjává vált, amelynek vonzerejét a táj szépsége, kirándulási lehetőségei, a tüzes "csókai" bor, a vendégszerető lakosság és a település fölött emelkedő várrom által árasztott, történelmi levegő adja.

Vérteskozma, a bűbájos völgyben fekvő, ősidők óta lakott település az 1970-es évektől a mostoha megélhetési körülmények miatt elnéptelenedett. A környék szépsége azonban új tulajdonosokat vonzott ide, akik üdülés céljából, hagyományos stílusban újították fel a múlt század közepéről származó, német telepesek által épített, falusi házakat.

Galéria: