Már a II. világháború idején is ellátták a tengerészeket egy  olyan kapszulával, amely a rothadó cápahús illatát felidéző ammónium acetáttal volt tele. Sajnos azonban kiderült, hogy a cápákat egyáltalán nem zavarta a rothadó cápahús illata. Később feltalálták az elektromos búvárruhát. Az új cápariasztó azonban szintén csődöt mondott, mert a ruha több búvárt sokkolt, mint cápát. Kitalálták a cápahálót. Ez azonban nagyon költséges mulatság, ráadásul hamar elszakad. Szintén probléma, hogy gyakran gabalyodnak bele delfinek vagy más tengeri élőlények.

Ha a cápát a derék turista ilyennel orrba vágja, a ragadozó általában meghátrál.

A kutatók próbálkoztak azzal is, hogy a búvároknak fekete-fehér ruhát terveztek. Úgy gondolták ugyanis, hogy a cápák majd összekeverik a vízben lubickolókat a mérgező tengeri kígyókkal, hisz azoknak is hasonló a színük. A cápák azonban nem keverték össze a búvárokat a tengeri kígyókkal. Ezután feltalálták a buborékfüggönyt, mert úgy vélték, hogy a sűrű buborék megzavarja a cápákat. A ragadozók azonban nem sokat törődtek a buborékokkal. A leghatásosabb fegyvernek még a cápabunkó bizonyult. Ez voltaképpen egy fadarab, a végén szögekkel. Ha a cápát a derék turista ilyennel orrba vágja, a ragadozó általában meghátrál. A problémát az okozza, hogy később általában visszatér.

Komoly eredményeket vártak a feltalálók a robbanófejes fegyvertől. Ez azonban egyrészt brutális eszköz, és nem várható el a hétköznapi turistától, könnyűbúvártól, hogy ilyet kezeljen, másrészt pedig egy fegyverrel csak egy cápával lehetett végezni, és általában több a cápa, mint a golyó.

A tengeri élőlények közül a Mózes nyelvhal nagyszerűen tud védekezni a cápák ellen. Amikor a ragadozó bekapja, a nyelvhal tejszerű, a cápák által utált anyagot bocsát ki, így a ragadozó kiköpi a halacskát. Itt azonban az a probléma, hogy ez a tejszerű anyag a vízben hamar szétoszlik, így a könnyűbúvárok esetében csak akkor jó a hatásfok, ha az embert a cápa már bekapta.