Bár az építkezések megkezdődtek és rohamosan fejlődik a főváros, a műsorvezető tapasztalatai szerint korántsem fejlődik úgy, mint Dubaj. Ennek ellenére egy nagyon impozáns városról van szó. Az biztos, hogy nyitnak a világ felé, egyre több fejlesztésen dolgoznak, és a turistaközpontok kialakítására is nagy figyelmet fordítanak.

A fejlesztések mellett szerepel Khazar Island megálmodása, és kivitelezése is, amely magába foglalna egy 1050 méter magas építményt, 150 iskolát, és egy mesterségesen kialakított szigetcsoportot. A tervek szerint a hely 1 millió embernek adna otthont.

Baku máskülönben már most is látványos luxusépítményeivel és exkluzív szolgáltatásaival. A városok és a vidéki területek azonban merőben eltérnek egymástól Azerbajdzsánban. A modern metropoliszokkal ellentétben a falvakban még mindig tartják a hagyományokat, régi típusú közlekedési eszközökkel utaznak, kevésbé elterjedtek a technikai eszközök, és rendesen kiépített útszakaszok sincsenek mindenhol.

Azerbajdzsánba repülőgéppel viszonylag könnyedén el lehet jutni. A főváros valahol még mindig a szocreál stílusra emlékezteti a turistákat, miközben ma már modern elemekkel is ötvözték a város küllemét. Bakut elhagyva hatalmas olajkutakat is láthatunk, hiszen ez a gazdaság egyik fő motorja, ami azonban a környezetre közel sincs olyan jó hatással. Néhol például rengeteg olaj kerül a vízbe.

A műsorvezető elmondása szerint a magyarokat kedvelik az országban. KRR még kedvezményt is kapott egyik vásárlása során.

Vezetési stílusok jóval nyugodtabb, mint egyes ázsiai országokban, vagy a törököknél. A taxisokra azonban érdemes odafigyelni, ugyanis jellemző rájuk, hogy jóval több pénzt számolnak fel a kelleténél.

Az árak csupán kicsivel alacsonyabbak, mint nálunk. Az átlagkereset körülbelül olyan 120-140 ezer forintnyi manatra tehető. Az üzemanyag azonban jóval olcsóbb, mint idehaza. Az újságíró még egy táblát is lefotózott, amin az üzemanyag ára szerepelt, mondván olyat már 20 éve nem látott.

Az azeri konyha a török, és a kaukázusi ételjellegzetességek keveréke. Sok zöldséget és gyümölcsöt használnak ételeikhez, de a nemzetközi konyha ízeit is fogyaszthatjuk.

A lakosság többsége muszlim, de az előírások kevésbé szigorúak, mint az arab országokban. Az öltözékük szolid, és gyakran hordanak népviseleti ruhákat, főleg a falvakban.

Quba - Almafesztivál

A műsorvezető még a Qubában megrendezett Almafesztiválról is beszámolt. Tévedés lenne azt hinni, hogy erre a fesztiválra nem érdemes időben megérkezni, ugyanis hamar elfogynak azok a finomságok, amiket a helyiek visznek kóstolóba. Így, ha valaki később érkezik, elképzelhető, hogy lemarad a jóról. A rendezvényen népviseletbe öltöznek a helyiek és ínycsiklandozó almás süteményeket árulnak. Az eseményre autókkal szállítják az almákat, a legízletesebbekről pedig szakavatott zsűritagok döntenek. A jóhangulatú fesztiválon ingyen süteményeket is lehet kóstolgatni, de az evés és az ivás mellett még táncos előadásokat is meg lehet tekinteni. A helyiek szerint itt teremnek a világ legjobb almái.

Qobustani sziklarajzok

Azerbajdzsán igazi kultúrkincsei közé tartoznak a Qobustani sziklarajzok. A barlangokat díszítő rajzok mellett innen még a Kaszpi-tengert is megtekinthetjük. A terület 2007-ben vált a világörökség részévé, valamint az emberiség bölcsőjeként is emlegetik ezt a régiót. A térségre komolyan odafigyelnek a biztonsági őrök társaságában.

Egy babona szerint, ha valaki bemegy valamelyik barlang mélyedésébe, akkor olyannyira felfrissül a memóriája, hogy még azokra a dolgokra is emlékezni fog, amiket már elfelejtett.

Sárvulkánok is találhatóak a közelbe. Érdekesség, hogy a sárvulkánok nem lávát, hanem iszapot lőnek ki magukból. Jellemzően 20-30 évente szokott mindegyik vulkán robbanni egy igazán nagyot, de ennek szoktak előjelei lenni. Ezt követően tonnányi sár zúdul a környékre.

Azerbajdzsán a mai napig a tűz országának tartja magát. Állítólag nevének eredete is tüzet jelent, de ezt a mai napig sokan vitatják.Qobustan-tól északra még mindig vannak olyan helyek, ahol ég a tűz a hegy gyomrában. Máskülönben van, ahol már 1000 éve lángok csapnak ki a földből.

Khinaliqok földje

A település lakosai 2500 magasan élnek. 2006 elött még út sem vezetett ide, de egy elnöki látogatás után kiépítettek egy idevezető útvonalat. Érdekesség, hogy a nyelvüket rajtuk kívül máshol nem beszélik. Állítólag a második világháborúban a németek az ő nyelvüket akarták használni az üzenetek titkosításának érdekében, de erre végül nem került sor.

Bár pompás a kilátás, az idevezető úton érdemes figyelni a kanyargós útszakaszoknál és a szakadékoknál. A műsorvezető is extrém élményeket élt át az út során, bár a sofőr sem kímélte meg őket.

A helyiek a közeli forrásból nyerik maguknak a vizet. Az idősebbek örömmel fogadják a vendégeket. A férfiak birkát tartanak, a nők pedig szőnyeget szőnek. Termékeiket cserélgetik, vagy eladják. Szintén érdekesség, hogy a házak tetője a felső utca járdáiként is működnek, amin sétálgathatnak az emberek. Bár néhol már parabola antenna és mobiltelefon is van, nem mindenkire jellemző a modern technikai eszközök használata.

Egyéb nevezetességek, látnivalók

• Tűztemplom
• Helytörténete Múzeum
• Szűz-torony
• miniatűr könyvek múzeuma, ahol még magyar könyvek is találhatóak
• Nemzeti Múzeum
• Parlament
• mártírok emlékműve
• Szőnyegmúzeum (A szőnyeg nagyon népszerű itt. Univerzális és sok mindenre használjak.)
• Kaukázusi Albánia (Különleges államalakulat, ami az azeriekre is nagy hatással lehetett.)