Néhány nap alatt megismerni nem lehet a várost, de megszeretni igen. Tágas utcáinak, parkjainak, kedves lakóinak köszönhetően rövid idő belül otthon érzi magát itt a távolról jött utazó. Kokandba eljutni nem könnyű - négyórás a vonatút Taskentből, bár vannak a közelben repülőterek is. A napi egy vonatot zenekar várja - ilyet eddig még csak nagyon régen, a manilai reptéren láttunk.

A város legszebb épülete Khudayar Kán 1863-74 között épült palotája. Ma múzeum az eredetileg 103 szobás épület. Kora reggel idős helyi asszonyok tornáztatták meg a csontjaikat az előtte elterülő parkban.

Hamza Hakimzadeh híres üzbég költő háza most múzeum, éppen úgy meg lehet ma nézni, mint az egykori vallási iskolát, a Miyon-Hazrat medreszét.

Az egyik legszebb látnivaló a városban a Dakhma-i-Sokhon, a Királyok sírja.

A Jummi-mecset és a hozzá tartozó vallási iskola ma is aktív, pénteken a nagymisék helyszíne, de turistalátványosság is boltokkal, kézműves műhelyekkel.

A bazár, amely itt főleg piac, nagyon látványos. Itt is kaphatók a népszerű gyümölcsök, magok, a korábban már megcsodált kerek kenyerek, van persze húsbolt és rengeteg zöldség is. Az ajándéktárgyak között színes fonott tálak és kosarak, néhány kerámia.

A kerámiák a Fergana völgy jellegzetességei - egyik nap több művészt végig is jártunk. A nagy kerámiaközpont boltjaiban is voltak szép színes üzbég tálak, poharak, tányérok, de a legszebbeket a valódi mesterek műhelyeiben láttuk. Itt természetesen az árak is jóval magasabbak, de a minőség egészen különleges. Rishtanban meglátogattunk több mestert, így például Bakhtyor Nazirovot.

Nagy élmény volt a vizit a dinnyetermesztőknél is Besharyk-ban. A görögdinnyeméretű, belül sárga és mézédes dinnyéiket a pajtákban fellógatják és itt fűtés és hűtés nélkül frissek maradnak májusig. Ezekből a dinnyékből persze láttunk minden piacon és szerencsére kóstoltuk is őket.

A völgyben tett kirándulás során megnéztük a nemrég felújított Khoja Ilgir mauzóleumot és mecsetet  is.