A brunch lényegében a reggeli kombinációja az ebéddel. Olyan bőséges étkezés, amely a reggel megszokott tojás-müzli-lazac kombók mellett többet kínál, hogy igazán jól induljon a nap.

Az előkelő hotelek szerte a világon odafigyelnek a hétvégi étkezésekre. Abban bíznak, hogy ilyenkor a helyben lakók közül is sokan, akik megtehetik, szívesen ellátogatnak valamelyik menő szállodába reggelizni vagy ebédelni, hogy élvezzék azt a hangulatot, amit a külföldi turisták. Ehhez persze relatív elérhető áron kell valami érdekeset, exkluzívat nyújtani. A New York-i Waldorf-Astoria vasárnapi ebédje például legendás, rengetegen jönnek ide ilyenkor azok közül is, akik nem a hotelben szálltak meg.

A budapesti Kempinski ezúttal pazar gasztroélményt kínál hétvégenként. A Benediction lényege, hogy a magyaros ételek elegáns kiadását éppúgy megízlelhetjük, mint a ritka csodákat. Mi libamáj terinnel kezdtük, ami hozta a kötelezőt, az adag pedig nagyobb volt a szokásosnál.

Aztán következtek a kerülőutak. A szarvasgombás tükörtojás egészen mámorító. Tejszínes bébispenóttal kínálták. Csinos linguine tészta bújt meg a hibátlan tojás alatt.

Ez már a Florentine nevű specialitás, a sült osztriga. Bár az ínyencek eleinte tán fanyalognak, megváltozik a véleményük, ha megkóstolják a kreatív ínyencséget. Spenóttal és hollandival tálalják.

A benedict tojást hétféle módon is kínálják. Mi megkóstoltuk házi kolbászos lecsóval. Olyan volt, mint amit a Lecsó című filmben ábrázoltak, amikor a kőszívű gasztrokritikusban felidéződnek a gyerekkori ízek, modern kiadásban.

A végén nem szabad kihagyni a gofrit. Bár a Ferenciek terén a gofris nálam a csúcs, itt friss gyümölcsöket is adnak hozzá, kis fagyit, elegáns kiszerelésben, ahogy illik.

A brunch lényege a szabadság az idővel. Nem kell korán kelni, a Kempinskiben akár délben is reggelizhetnek az ínyencségekre vágyók.