Kruj várát a bizánciak építették a 4-5. században, albán kézre 1990-ben került, ám hamarosan szembe kellett nézniük a folyamatosan jelentkező török hódítással. Kruj az albán történelem nemzeti szimbólum, ebben hasonlít is Vajdahunyad várára, igaz, míg nálunk Kőszegnél, Egernél vagy Szigetvárnál törtek meg a török ostromok, addig Albániában Kruj töltötte be ezt a szerepet. Hiába van jóval délebbre, egészen a 15. század végéig ki is tartott.

Kruj vára a Kasztrióta-család tulajdona, ez egy albán főúri család. Kasztrióta Györgyöt Szkander bég néven jobban ismerjük Magyarországon, ennek pedig a következő a története. Apja, Gjon Kastrioti 1421-ben vereséget szenvedett a törököktől, a békekötést követően az albánok vállalták, hogy éves adót fizetnek a szultánnak.

Túszként a szultán udvarában

A megállapodásnak volt még egy kíméletlen része: Kasztrióta György túszként a szultán udvarába került, hogy apját sakkban tartsák ezzel. Ekkor a későbbi Szkander bég körülbelül kilencéves volt, a legelfogadottabb kutatói vélemények szerint 1412-ben születhetett.

Amikor egyébként megérkeztem Kruj várába, az egyik barátságos teremőr megkérdezte, honnan érkeztem. Amikor megtudta, nyomban odavitt a falon lévő Hunyadi-képhez.

Itt viszont elvileg nem ment rosszul a sora, maga II. Murad szultán is felfigyelt az éles elméjű gyerekre és kitűnő neveltetésben részesítette, megtanult törökül, görögül, olaszul, arabul. Az iszlám hitre átkellett térnie a keresztény albán családba született Kasztrióta Györgynek, és felvette a Szkander nevet. Kiemelkedő képességei leginkább a török katonaiskolákban tűntek fel, végig járta a ranglétrát, nagyon fiatalon tábornok lett, a szultán a bég ranggal is kitüntette.

Őt jelképezi a sárkány

A törökök nem is gondolták, hogy Szkander béget egyszer még az albán nemzet sárkányaként kell tisztelni. Az albán zászlón lévő sárkány ugyanis őt jelképezi.

A szakítás 1443-ben történt, amikor a fényes jövő előtt álló török tábornok 31 éves volt. Egészen pontosan az 1443-ban Nisnél lezajlott csatában. Ki volt a törökök ellenfele? Bizony, maga Hunyadi János és serege. Hunyadinak az volt a taktikája, hogy megelőző csapásokat kell mérni a törökre, a Balkánon kell háborúzni, és nem szabad megvárni, amíg Magyarország határaihoz érkezik a török had.

A Nis melletti csatában viszont az történt, hogy Szkander bég ütközet közben teljesen váratlanul visszavonta a saját csapatait (amelyek többnyire albánokból álltak). Teljes elképedés a török hadvezetésben, csak Hunyadi nem lepődött meg, nem véletlenül, galambpostával ezt ők már levajazták egymás között. A csatát annak rendje-módja szerint meg is nyerték a magyarok.

A török táborban uralkodó zűrzavarban Szkander bég kardot szegezett a szultán mindenható titkára nyakának és olyan parancs kiadására kényszerítette, amely utasításba adta a családi örökségében, Kruja várában székelő török parancsnoknak, hogy adja át várat. Szkander seregével ezt követően Kruja vára alá indult, ahol a szultáni parancsnak engedelmeskedő, az eseményekről még nem értesülhetett pasa valóban át is adta a várat. Kasztrióta György elégedetten nézhette visszafoglalt várából a környék panorámáját.

Az albánok 1443-44 telét folyamatos tanácskozásokkal töltötték, mert jól tudták, a szultán dühe határtalan lesz. Ráadásul érzelmeiben sértett uralkodóról volt szó, aki a tehetséges Szkander béget fiaként szerette, már kinézte a jövendő nagyvezírének.

Az albán nemzetségfők 1444 március 2-án Lezhában létrehozták a Lezhai Ligát, sikerült megteremteni a belső összefogást, a Kasztrióta György Nemzeti Múzeumban található falfestmény ennek állít emléket.

Kasztrióta György és Hunyadi János már elénk levelezést folytattak egy albán-magyar, és tágabb értelemben egy európai keresztény koalícióról, a lengyelekkel, a pápával, Velencével, a balkáni keresztény népekkel. II. Murad még a nyáron gyorsan tízéves fegyverszünetet kötött Magyarországgal, amelyet a magyar király, I. Ulászló írt alá.

A magyar sereg várnai csatája

Az aláírást nagy vita előzte meg és később is folyamatosan változtak a vélemények. Fegyverszünet, vagy éppen most jött el az idő a török Kis-Ázsiába történő visszaszorítására? A tízéves fegyverszünet után másfél hónappal a magyar vezetők úgy döntöttek, mégis támadunk, együtt az albánokkal és akivel lehet. Csak egy baj volt, a kezdetben sikert sikerre halmozó, eredményesen előre nyomuló, török helyőrségeket felperzselő magyar sereg 1444. november 10-én vereséget szenvedett a várnai csatába. Hunyadi már megsemmisítette a török sereg jobb és balszárnyát, ám ekkor a becsvágyó fiatal uralkodó, I. Ulászló pár száz lovassal nekirontott a középhadnak, a janicsároknak. A magyar és lengyel király leesett a lováról, és az egyik janicsár levágta a fejét, amelyet kopjára tűztek. A magyar seregen pánik lett úrrá, a törökök új erőre kaptak, Hunyadi kénytelenségből elrendelte a visszavonulást.

Bár az albánok egyedül maradtak a várnai csata után, Kruja viszont bevehetetlen bizonyult. Az albánok éveken keresztül folytatták az élet-halálharcot, nagy szerencséjükre a törökök rettegtek a magas hegyekbe visszahúzódó, váratlanul lecsapó ellenségtől.

1455 végén az albánok legnagyobb nemzeti hőse jelezte Hunyadinak, hogy a török sereg a jövő évben Nándorfehérvár ellen készül. A nándorfehérvári diadal hetven év haladékot adott Európának és Magyarországnak. Kasztrióta Györgyöt mélységesen lesújtotta Hunyadi 1456-os halála.

1457 és 1460 között öt csatában győzedelmeskedett a török had felett, és a Nándorfehérvárnál is pórul járt II. Mohamed (II. Mehmed fia) 1461-ben kénytelen volt békét kötni és elismerte Kasztrióta Györgyöt Albánia királyának.

Hunyadihoz hasonlóan járványban halt meg

1466-ban ismét nem nyughatott a török, Albánia királya segítségért fordult a keresztény államokhoz. kapott is, a pápa küldött neki egy sisakot és egy kardot, amiket állítólag ő maga személyesen áldott meg. De Kasztrióta György legyőzhetetlen volt, 1467-ben a szultáni seregek vezére is a csatatéren vesztette életét. De a csata után járványok törtek ki, a király is megbetegedett (hasonlóan járt Hunyadi a nándorfehérvári csata után), és 1468-ban elhunyt.

Még tíz évig bírták az albánok, de 450 évre török uralom alá kerültek. Csak az eldugott, megközelíthetetlen hegyvidékeken volt viszonylagos szabadság, mert még a janicsárok is babonásan rettegtek az albán hegyektől. Ez itt az albán vezér szobra.

Ma egy turisztikai központ

Kruj ma egy turisztikai központ. Aki szeret a bazárban jókat vásárolni, a kis éttermekben jókat enni-inni, itt a helye. Az árakat természetesen nem szabadott volt első hallásra elhinni.