Most nem moralizáló ömlengések következnek, csak néhány érdekesség. Az élettárs jogosítványai igen szűkek a házastárshoz képest, és ez független attól, regisztráltatok-e közjegyzőnél.

Ha nincs közös gyerek, akkor szívhatod a legnagyobbat. Felejtsd el a lakáshasználatot meg az ehhez hasonlókat. Sok dologhoz bizony házastársi státusz kell. Azért gondolják sokan, hogy bizonyos idő elteltével az élettársi viszony szinte ugyanaz, mint a házasság, csak nincs róla papír, mert összekeverik a bejegyzett élettársi viszonnyal. Ami jogilag majdnem olyan, mint a házasság (még anyakönyvvezető is van), csak éppen azonos neműek között történik! Vagyis különneműeknél nincs bejegyzett élettársi kapcsolat (az Alkotmánybíróság nem akart konkurenciát a házasságnak).

Ha elmentek a közjegyzőhöz, annak semmilyen hatása nincs az élettársi kapcsolatra, egy deklaratív aktus, ami arra jó csak, hogy ha a végén az expartner még azt is letagadja, hogy egyáltalán komolyabban ismert, akkor lehessen ennek ellenkezőjét bizonyítani. Ettől még nem örökölsz semmit, mert bizony az élettárs még csak nem is örökös! Ráadásul a közös gyermek sem tesz automatikusan élettárssá.

Felejtsd el azt is, hogy ha sok éve vagy élettárs, majd felezitek a közös szerzeményt. Házasságnál alapesetben igen, de az élettársak szerzés szerint osztoznak. Nem lehetséges közös örökbefogadás, és ha nincs közös gyerek, az összeveszés után tartásra sem tarthatsz igényt. A dörzsöltek pedig magát a közjegyzőnél történt nyilatkozatot is akár másnap, egyoldalúan, egymaguk visszavonhatják. Ilyenkor aztán gond esetén mondhatják: nem jár neked semmi, hisz sosem gondoltam komolyan.