Alig 500 méter, csak ennyivel kell eltávolodni Karlovy Vary központjától, na jó a turistazóna szélét jelentő sétálóutcától. Érdemes megtenni ezt a kis távolságot, mert hamar jópofa kocsmákra bukkanunk a lakótelepi házak mellett. Szerencsére nem egy panel aljában kellett igyunk, hanem egy régi, hangulatos utca egyik sarkán.

Egy cseh korona jelenleg kb. 11.13 forint. Tehát számoljunk 11-gyel és kerekítsünk felfelé.

Mint arról fotónk is árulkodik itt már egy csipetnyi sörkommunizmus köszöntött ránk, hogy ezzel az enyhe képzavarral éljek. A legolcsóbb csapolt félliteres krigli valamivel lépte csak túl a 200 forintot, de a legdrágább sem kóstált 350-nél többet. Mi (3 fős ízlelőbrigád) a szerény középutat választva mindegyikből rendeltünk, közte volt az általam kipróbált 21 koronás szűretlen, ez 250 forintnak felelt meg. Nem csalódtunk. A csehek még mindig tudnak sört készíteni.

Más kérdés, hogy ezen a helyen ételt nem szolgáltak fel. Irány egy másik hely, ahol a sör ugyanennyibe került, de volt konyha is. Kalandvágyból a nap levesét rendeltük, ami nem volt más, mint pacalleves. Igen az. Hígabb, mint a mi jó öreg pacalpörköltünk és egy kicsit érdesebb fűszerezésű, mintha bazsalikom is lett volna benne. A főfogás pedig a szokásos, ami ugye nem hazudik, knédli, sertéshús és hozzá a az a furcsa barnás szósz. Finom volt kitunkolni az isteni kndélivel. A végén jól jött az a kis séta hazáig, mert így együtt - sör, knédli, pacal - nem mondhatni egy diátás vacsorának. De hát nem is ez volt a cél.