Tízmilliók életét veszélyezteti a Mekong apadása

[Cs.M.] publikálva: 2010-03-04 00:00:00 | Nyomtatás

Vészesen apad Ázsia egyik legnagyobb folyójának vízszintje. A Tibeti-fennsíkon eredő Mekong mentén 65 millió ember, akiknek megélhetése szorosan kötődik az óriási folyóhoz. A térséget sújtó szárazság a folyam élővilágát is veszélyezteti

A Tibeti-fennsíkon eredő Mekong-folyó vízszintjének vészes apadásáért elsősorban a 2009-es esős évszak (júniustól-szeptemberig) korai vége, valamint a csapadékban szegény monszun időszak a felelős, nem pedig a folyó felső szakaszain épített kínai gátak. "Jelenleg semmi sem utal arra, hogy a folyó felső szakaszán emelt gátak bármennyire is súlyosbítanák a már fennálló állapotokat" - olvasható a Mekong Bizottság dokumentumában.

A Mekong mentén élő emberek életét közvetlenül fenyegeti a klímaváltozás

A Kína délnyugati részén eredő folyó Mianmart, Thaiföldet, Laoszt és Kambodzsát átszelve jut el Vietnamig, hogy ott a Dél-kínai-tengerbe ömöljön. Kormányoktól független szervezetek régóta azzal vádolják Kínát, hogy duzzasztógátjaival számtalan környezeti kárt okoz a folyóban, illetve annak mentén is. A mintegy 65 millió ember életét befolyásoló Mekong felső részén azonban már jó ideje folyik gátépítés.

A Kambodzsa, Laosz, Thaiföld és Vietnám által létrehozott Mekong Bizottság a Laosz északi részén fekvő Luang Prabang városban tárgyalta meg a folyó ügyét. Készülő jelentésük szerint Délnyugat-Kínában az elmúlt ötven évben most a legalacsonyabb a folyó szintje, és a teljes víztömeg nagyjából a fele a februárban normális mennyiségnek. A főáram Laosz és Észak-Thaiföldön lévő mérőpontjain az eredmények jóval az 1992-es értékek alatt vannak. A laoszi szakaszon jelenleg szünetel a turista hajózás, a kínai Jünnan (Yunnan) tartományban leállították a teherszállító hajókat. A bizottság szerint az alacsony vízszint élelmiszer-, és ivóvízhiányhoz, illetve a legszegényebb délkelet-ázsiai régióikban uralkodó állapotok további romlásához vezet.

Galéria: