Gratulálunk a Príma díjhoz! Meglepte az elismerés híre?

Természetesen meglepett és nagy megtiszteltetésnek tartom ezt az elismerést, hiszen nem számítottam rá.

Mennyire megbecsült művészeti ág az építészet Magyarországon?

Mint művészeti ág, azt hiszem, hogy nincs megfelelő helyen. Én az egész életem során azért dolgozom, hogy megkapja ezt az elismerést és figyeljenek oda rá .Az építészet olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá és mindenkinek van véleménye róla. Úgy ért hozzá mindenki, hogy nem nagyon tudja, miről is van szó. Aki így áll hozzá, az sajnos nem figyel oda a komolyabb véleményekre.

A Príma díj ajánlása szerint az Ön számára nagyon fontos, a múlt század építészetének megismertetése a nagyközönséggel.

Ez abszolút igaz.

Kicsit olyan a közvélemény mai hozzáállása a témához, mintha mindenki elmenne ezek mellett az épületek mellett, hiszen számunkra hétköznapi, megszokott dolgok. Mennyire becsülik meg azt, ami a XX. században, a hazai építészetben született?

Sajnos, - érdekes módon - az embereknek valahol a modernizmus kezdeténél az építészet megbecsülése véget ér. Ezeket a nagyszerű modern épületeket szegényesnek és semmitmondónak találják. Ez pedig ez nagy hiba és nem is igaz. Ráadásul a modernizmus kialakulása óta nem is nagyon tudnak különbséget tenni építészeti stílusok között. Pedig a barokkról, a gótikáról vagy a reneszánszról általában mindenkinek van fogalma. A gótikáról még van egy általános elképzelés, hiszen nagyon sok gyönyörű neogót épületünk van. Viszont a XX. századi épületekről még építész szájából is elhangzik olyan értékelés, hogy mind szocreál. Közben a 80-as évek építészetéről van szó. Ez azt jelenti számomra, hogy elég nagy tájékozatlanság van a modern építészettel kapcsolatban, ami nagy hiba. Az életem egy jelentős részét erre próbálom fordítani, hogy ezen változtassak. A magyar modernista építészek abszolút európai értékűek és nem volna szabad ezeket a műveket lekezelni. Ezért hoztam létre a galériámat is, ahol száztíz kiállítást rendeztem, zömében a modernista építészeknek az életművéből.

Mindent megteszek azért, hogy az Építészeti Múzeum, amely most Építészeti Gyűjtemény néven létezik újra talpra álljon, megfelelő körülmények között újra kutatható legyen. Az is lényeges persze, hogy tovább gyarapodjon. Ez most az életem legfontosabb hivatása és feladata.

Hogyan halad ezzel a munkával?

A múzeum január 1-től az MMA-hoz került és éppen ma megyek egy tárgyalásra, ami ezt a folyamatot indítja. Ez egy nagyon hamar megoldásra váró feladat, de vannak bíztató jelek.

Van valamilyen katalógus vagy kataszter arról, ami megmentésre és megőrzésre méltó lenne?

Készítettem egy körülbelül 100 oldalas tanulmányt, amiben nagyjából benne vannak ezek. Ezenfelül van egy könyvem is a kort bemutató 110 kiállításról. Ennek az anyagnak a zöme az Építészeti Múzeumban van. Már csak azért is érdekes ez, mert jeles emberek tartották a megnyitókat és nagyon sok információt lehet megtudni belőle. A másik nagyon fontos dolog, hogy az építészet az egyetlen művészeti ág volt, ahol az 50-es éveket egészen a rendszerváltozásig rendbe lehetett tenni a posztumusz Ybl- díjak odaítélésével. Öt év alatt sikerült eljutni odáig, hogy ez a 17 alkotó a díjakat meg is kapta. Sajnos egyik művészeti ágban sincs ez a kor rendbe téve, de az építészet ilyen és ez nagyon megnyugtató az építésztársadalom számára. Nem hagytuk, hogy aki politikai vagy hasonló okok miatt nem kaphatott Ybl-.díjat, - ami a legnagyobb szakmai kitüntetés -, ne kapjon elismerést. Koós Károly például azért nem volt díjazott, mert azt mondták, hogy román.

A Príma díj talán mégis jelzi, hogy vannak emberek, akik komolyan veszik ezt a kort és ezeket a teljesítményeket.

Természetesen így van. Nekem mindig az volt a fontos, hogy a fiatalok eljöjjenek ezekre a kiállításokra és tanuljanak. A mai netes világban már egyszerűbb telefonon, vagy interneten megnézni az épületeket, pedig egy-egy ilyen mesternek az életművéről rendezett kiállításon az eredeti távlati képek, rajzok ott vannak a falakon. Akinek ilyen meggyőződése van, mint nekem, míg él mindent elkövet azért, hogy minél szélesebb kör ismerje meg ezeket az építészeket és műveket.

Emellett persze – bár már olyan nagy munkákat nem készítek –, de én tervező is vagyok. Az irodámmal és a tervezéssel megkeresett pénzt zömében erre a munkára tudtam fordítani. Nagy ajándéka az életnek, hogy meg tudtam valósítani, amit szerettem volna. Biztos vagyok benne, hogy – bár a XX. század építészetének megőrzése és megismertetése a 24. órában van -, de perceken belül megszületik a megoldás.

A Prima Primissima küldetése, hogy példaképeket állítson a társadalom elé: azokat a kiválóságokat, akiknek teljesítménye, emberi tartása, értékrendje követendő lehet mindannyiunk számára. A díjat 2013-tól kezdve az OTP Bank gondozza és finanszírozza tovább. A 2016. évi Prima Primissima díj tíz kategóriájának harminc jelöltje közül – a szakmai elismerésen kívül – a közönség által legtöbb szavazatot kapott Prima a Demján Sándor által felajánlott 15 millió forinttal járó Közönségdíjban részesül. A jelölteket ezen a linken tekinthetik meg és SMS-ben lehet szavazni rájuk.