A négyévente tartott megyei választásokon megyei képviselőket és megyefőnököket választanak a nyolc szlovákiai megye élére.

Bár a választások tétje jelentős, hiszen a közigazgatás hatályos modellje szerint megyei szinten születik döntés a középfokú oktatási intézmények illetve a kórházak jelentős részének finanszírozásáról, valamint a közúthálózat egy részének fejlesztéséről is, a megyei választások iránt rendszerint gyér az érdeklődés.

Ez szakértők szerint főként annak köszönhető, hogy a megyei szintű politizálás történései a sajtó érdektelensége miatt alig vagy egyáltalán nem jutnak el a köztudatba. A 2009-ben tartott megyei választások részvételi aránya csupán 20 százalék körül alakult, ez az arány hasonló volt, mint a legutóbbi európai parlamenti választásokon.

A választási kampányra használt anyagiak pontos összegéről nincsenek valós adatok, azok nagyságát a törvény sem szabályozza. Ennek ellenére ez az összeg a parlamenti választások kampányához képest kevésbé jelentős.

Öllös László politológus szerint tekintettel a hagyományosan alacsony részvételi szándékra, amit a legutóbbi felmérések ismét megerősítettek, a kampány elsődlegesen a pártok "törzsválasztóinak" mozgósítását célozza majd.

A legutóbbi, 2009-ben tartott megyei választásokon a megválasztott megyefőnökök számát (nyolcból hét) valamint a megszerzett megyei képviselő mandátumok arányát (országosan több mint 33 százalék) tekintve az akkori és a jelenlegi kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) jelöltjei győzedelmeskedtek a legnagyobb arányban. A politológus szerint az idén sem várható más eredmény.

"Érdemi változás nem várható, az ellenzék szétesett, pártjai fragmentálódtak, a megkötött koalíciók nagyon vegyesek, nem válik világosan ketté az ellenzék és a kormány tábora, a kormány viszont népszerű" - mondta Öllös László az MTI-nek.

A felvidéki magyar választók voksaiért versengő pártok, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt közül a legutóbbi megyei választásokon az MKP került ki győztesen, 40 megyei képviselői posztot szerezve, míg Bugár Béla pártjának csak 2 jelöltet sikerült bejuttatnia a megyei képviselőtestületekbe. Öllös László szerint a novemberi választásokon már nem várható ilyen karakteres különbség.

"Tudni kell, hogy Szlovákiában a megyei választások többségi rendszer alapján zajlanak (...) a két párt között legutóbb a szavazatok tekintetében nem volt olyan nagy a különbség, mint amilyen aztán az elnyert képviselői helyek alapján mutatkozott, most valamivel közelebb várom a két pártot egymáshoz" - mondta a politológus.

Szlovákiában a megyei választások első fordulója egynapos, a második, november 23-án esedékes fordulóra csak ott kerül sor, ahol a megyefőnöki posztért induló jelöltek egyike sem tudta megszerezni az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát. A választások lebonyolítása hivatalos források szerint mintegy 10 millió eurót (megközelítőleg 3 milliárd forint) emészt fel.