Az intézet kutatásai azt vetítik előre, hogy 122 kubai települést fenyeget a klímaváltozás, ezek el is tűnhetnek a térképről. Így több mint 9 ezer parti épület, sok strand és fürdő kerülhet víz alá. A tengerszint-emelkedés hatásáról, a kockázatairól és a parti térségek sebezhetőségéről és minőségéről kutatások folynak, valamint védelmi programokat készítenek.

Az éghajlatváltozás intenzívebb aszályokkal is járhat – jegyezte meg Nery Urquiza, a klímaváltozás következményei elleni küzdelem programigazgatója. A tendencia a gyakoribb száraz időszakok felé mutat, különösen a keleti országrészekben, ezért az aszály elleni programok többek között a talaj javítását és az erdők visszatelepítését célozzák.

A klímaváltozás miatt az emberi egészség is érzékenyebbé válik – magyarázta Gisela Alonso –, és ez nemcsak az éves középhőmérséklet, hanem a évszakok megváltozásának a számlájára is írható, írta a Prensa Latina kubai hírügynökség.

A tengerszint 27 centiméterrel is emelkedhet 2050-re Kuba partjainál. A karibi ország 2,31 százalékot veszíthet el szárazföldjéből a klímaváltozás.