A középiskolások internetes portálja szerint (kozepsuli.hu) az eltérések hatalmasak. De mi lehet az oka? Hiszen mindenhol azt hallani: szerezzünk szakmát, mert alig találni vízvezeték-szerelőt vagy ácsot. Amiből pedig kevés van, az kincset ér.

Ha nyolcadikos vagy és középiskola választás előtt állsz, a legszerencsésebb, ha egy gimnázium mellett teszed le a voksod. Azok ugyanis, akik leérettségiztek, havonta átlagosan 230 ezer forintot keresnek. Ezzel ellentétben, akik szakmunkásképzőbe jártak, csak 178 ezret. A különbség több, mint 50 ezer forint- amiből már egy okostelefonra is telik.

Még jobbak az esélyeid, ha  a későbbiekben egyetemre is jelentkezel- onnan kikerülve havi 600 ezer forintos fizetés várhat! Mire vélhetőek a különbségek?

A válasznak a Magyar Tudományos Akadémia és a Corvinus Egyetem kutatása ad választ. Kiderítették: a gimnáziumok és szakközépiskolák jobban fejlesztik a munkához szükséges alapkészségeket, mint a szakiskolák. Ami ennél is megdöbbentőbb: szívesebben felveszik lakatosnak, hegesztőnek, építőipari szerelőnek az érettségizetteket, mint azokat, akiknek ez a végzettsége! A szakmával rendelkezők így segédmunkát kénytelenek végezni, ha nem akarnak munka nélkül maradni.

Ahogy az idő múlik, úgy a szakmák változnak felgyorsuló világunkban. Amit ma valaki megtanul, annak holnap már nem biztos, hogy hasznát veszi. Ez az oka, hogy kevesebb munkát kap egy szakmunkás képzettségű ember.

A kutatásból az is kiderült: aki érettségizett, dolgozó évei során 8 millióval többet kap- ez egy vidéki ház ára.