A friss törvényjavaslat semmisnek nevezi az árfolyamrést - az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását - helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Ez vonatkozik a devizában megállapított bármilyen költségre, díjra vagy jutalékra is.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépése után - a kihirdetését követő nyolcadik nap - kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzügyi intézményeknek.

A törvényjavaslat egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem.

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek.

Az előterjesztés az indoklás szerint a fennálló szerződések tartalmát csak annyiban módosítja, hogy az érintett szerződések a tisztességtelen kikötések hiányában ne váljanak teljesíthetetlenné.

A kabinet szerint egyértelmű, hogy a 2008-ban kezdődő válság miatt ezeknél a szerződéseknél a szerződéskötéskor fennálló körülmények utóbb bekövetkezett megváltozása az adósok tömegeinek lényeges jogos érdekét sértette. "Ezek a körülményváltozások nem voltak ésszerűen előreláthatóak és jelentős mértékben túlmentek a normális változások kockázatán" - olvasható az indoklásban.

A javaslat elsősorban a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatban a javaslat szerint "vélelmezni kell", hogy tisztességtelen az annak részét képező, egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által is rögzített 7 elvnek.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket, amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítást lehetőségét tartalmazó kikötés. A bankok ebben az ügyben bíróságokhoz fordulhatnak, hogy bizonyítsák az esetleges kamatemelés jogszerűsűgűt, de ezt az eljárást 30 napon belül le kell folytatni.

A törvényjavaslat lefekteti a pénzügyi intézmények által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is, - az indoklás szerint - azzal a céllal, hogy olyan gyors, hatékony eljárásokat tudjanak lefolytatni, amelyekben kizárólag a szerződéses kikötések érvényességében kérdését kell megvizsgálnia a bíróságnak.

A kabinet a javaslatban is megismétli, hogy az Országgyűlés idei, őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépések szükségesek: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint meglepő, hogy a forinthitelek is bekerültek a törvény hatálya alá, ami a bankokra nézve többletterhet jelent majd.

Negatív hatású lesz a hitelintézetekre az is, hogy a már lezárt szerződéseket is a törvény hatálya alá akarják vonni, ami a bankok számára "újabb kellemetlen meglepetés" - mondta.

Kuti Ákos kiemelte: az árfolyamrés utólagos kifizetése miatt 50-70 milliárd forint, az egyoldalú szerződésmódosítások esetében 100-400 milliárd forint teher hárulhat a hazai bankrendszerre.

Megjegyezte, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében (másképpen az egyoldalú kamatemeléseknél) az egyes vitatott kérdésekben a bíróságokra hárul majd a döntés joga, számos per indulhat, és továbbra is egymásnak ellentmondó ítéletek születhetnek.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője kiemelte: a kormány a bizonyítási kényszert a bankokra hárítva egyszerű megoldást választott, bár a Kúria döntésével ez nem feltétlenül igazolható. Emiatt szinte biztos, hogy a bankok jogorvoslatot kérnek majd.

Török Bálint nagy kérdésnek nevezte azt, hogy az előírt nagyon rövid idő alatt képesek lesznek-e a bíróságok, és végül a Kúria a megfelelő döntések meghozatalára.

A forintalapú hitelek bevonása a törvény hatálya alá tovább növeli a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, mekkora összeg sorsáról döntenek a bíróságok - jegyezte meg.

Kitért arra, hogy a törvény nem rendelkezik arról, a bankok hogyan számolják el a keletkező veszteségeket, pedig ez lényeges kérdés a tőkehelyzetre vonatkozó előírások betartása szempontjából, és az ügyfelekkel történő elszámolás szabályozása is várat még magára.