A klímaváltozáshoz való viszonyunk alapvető eleme kell legyen a szakmai konferencia alcímében is megfogalmazott védekezés és alkalmazkodás. Ennek érdekében a Klíma Klub is mindig is kiemelten kezelte a felvilágosító munka mellett a konkrét cselekvést. 11 ezer tagja, 11 ezer fát ültetett, de a fiatalok között is csak példamutatással lehet kialakítani a későbbi környezettudatos életfelfogást, az energiahatékonyság iránti fogékonyságot. A konferencia előtt a gyerekek álarcos klímafelvonulása is bizonyítja, hogy abban a korban még igazán természetes gondolat a természet és a Föld védelme.

Hazudjuk, hogy megoldjuk a problémákat, ezért félünk és ezért újra hazudunk

A REC zsúfolásig megtelt konferenciaterme is mutatja, hogy a klímavédelem Magyarországon ma már egyre nagyobb szakmai és civil érdeklődésre tart számot.

A szakmai előadások sorát Bogár László közgazdász, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora nyitotta meg. A fenntartható fejlődés dilemmáit a gazdaság oldaláról bemutató előadásában kiemelte, hogy őszinteség és a problémák néven nevezése nélkül nincs esély a környezeti problémák megoldására sem. Mint mondta:" Hazudjuk, hogy megoldjuk a problémákat, ezért félünk és ezért újra hazudunk". Ki kell törnünk ebből a csapdából. Nagyon fontos a család és a mikrokörnyezet szerepe”Nevelni kell az új generációkat, hogy legyen, aki élvezi a szép új világot".- fejezte be sokszor tapssal megszakított fejtegetését Bogár László.

Radács Ferenc , a VOSZ Közép-Magyarországi régió elnöke szerint a fenntartható fejlődés hazai letéteményeseiként említette a KKV-kat, akik leginkább kötődnek a mikrokörnyezetükhöz. Pontosan emiatt ők azok, akiknek nem mindegy a környezetük állapotának alakulása, az energiahatékony működés, a környezetkímélő eljárások és technikák alkalmazása. Az előadó szerint számukra nem igazán követhető jövőkép a multinacionális vállalatokhoz való alkalmazkodás.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adataival illusztrálva mutatta be az európai időjárás és klíma kedvezőtlen irányú változását  Mika János meteorológus professzor.  Mint elmondta 2010-ben is folytatódott az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése. Nő metán kibocsátás, emelkedik a tengerek szintje. Meleg- és csapadékrekordok dőltek meg, a hatásuk nálunk is jól követhető a tudományos mérések szerint.