A legnagyobb mennyiségben műanyagot hagyunk magunk után. A műanyag hulladékok legnagyobb problémája, hogy a szerves anyagokkal ellentétben csak rendkívül hosszú idő alatt bomlanak le. A napfény, a sós víz és a hullámok egy idő után apró darabokra bontják ezeket, az áramlatok pedig nagyobb foltokba hordják össze a felszínen lebegő hulladékot. A legnagyobb szemétfolt a Csendes-óceánon található a maga mintegy 3,5 millió tonnára becsült tömegével.

Vannak olyan tengeri élőlények, például teknősök, halak illetve cetfélék, amelyek elfogyasztják ezeket a műanyag hulladékokat, de nem tudják megemészteni, és elpusztulnak. A tengeri hulladék 15%-a marad a víztömegben 70%-uk pedig a tengerfenéken üllepedik le, derül ki az UNEP kimutatásából. Az Algalita kimutatása szerint a szilás és fogascet fajok fajok 40%-a, míg a tengeri teknősök és tengeri madárfajok 36%-a fogyasztott már tengeri hulladékot. A megelőzés a szárazföldön kezdődik, erre is szeretné felhívni a figyelmet a Médiaunió 2016-os „Nem nehéz..." kampánya, amelynek a főcélja felhívni az emberek figyelmét arra,hogy mindenkinek egyéni felelőssége a környezetvédelem.