A résztvevők között sokan már tudják, azt, hogy a sikeres exporthoz nem elég egy sikeres termék. Sőt, az sem garancia a nemzetközi kapcsolatok építésekor, ha egy cég itthon jól építi ki a partnerséget. Bizony, a világgazdaságban legalább annyira számítanak a kulturális, társadalmi, életmódbeli hagyományok, mint egy utazáskor. Aki hosszútávra tervez egy-egy partner meghódítása és megtartása céljából annak legalább akkora felkészültséggel kell rendelkeznie az adott ország viszonyairól, mintha házasodni készülne arrafelé.

A konferencia előadói között sokan már megtanulták a leckét és bizony nem egy-két negatív tapasztalat kellett ehhez. De – mivel exportálni kell – a tapasztalatok átadásából a nemzetközi piacra indulók is profitálhatnak, érdemes volt végighallgatni a világ sok táján megszerzett hasznos tapasztalatokat. Bizony, ha már könyvből felkészültünk az adott országból, akkor is érhet bennünket meglepetés. Mások a tárgyalási szokások, mások a bizalmi viszonyok és az emberi gesztusok. Az egyik főszabály az üzletben, hogy idő és pénz befektetése nélkül az üzlet sem fog összejönni. A legtöbb előadó szerint a legalább egy hetes személyes tapasztalatszerzés nélkül nem is érdemes kísérletezni. Főképpen nem az olyan, teljesen más kultúrájú helyeken, mint Japán, India, az arab országok. De még Európán belül sem érdemes elhanyagolni a kulturális, társadalmi szokások különbségeit. Ezeknek a kulturális és kommunikációs csapdákról az elkerüléséről beszélt előadásában a konferencián Dr. Kiss Róbert Richárd kommunikációs és turisztikai szakember is. Mivel útjai során üzletemberként is szembesült ezeknek a kulturális finomságoknak a fontosságával, az előadásból nem hiányoztak a tanulságos, személyes élmények sem.

Azt sem árt tudni, hogy miért kergeti három lépésre a japán üzletember az európai vagy amerikai partnerét bizony nem modortalanság. Egyszerűen sokkal kisebb a komfortzónája, ami bizony nem udvariatlanság, hanem kulturális különbség. A gesztusok rossz értelmezésén és az öltözködési szokások figyelmen kívül hagyásán is sok üzlet úszott már el. Például a rövidnadrág és póló nem biztos, hogy bizalmat kelt egy arab partnerben az első találkozáskor. Akkor már jobb légkondicionált taxit bérelni az öltönyös tárgyalás kedvéért. Afrika pedig külön világ, bár üzletileg hatalmas lehetőség. A szakember szórakoztató példákkal is szolgált nemrégiben az Afrikai Magyar Egyesület szervezésében tett látogatásáról a fekete földrészen, ahol a két-három órás késés egy üzleti megbeszélésről abszolút szokványos. Ettől még lehet jó export-import üzleteket kötni errefelé, ha tudja a az ember mit jelent az „african time”.

Az jó nemzetközi üzlet tehát nemcsak a sikeres terméken, európai szemmel sokszor lényegtelennek tűnő dolgokon múlik. A konferencián szerzett tudás pedig pénzt ér, ami nem lényegtelen.