A zsákok többségét az állam ingyen adta az árhullámtól sújtott önkormányzatoknak, azok most a helyiek tulajdonába kerültek. A visszagyűjtésről azoknak kell gondoskodniuk, akik felhasználták őket. Kétféle zsákot használtak a védekezéshez, jutából és műanyagból készülteteket. A jutazsákokat újra lehet hasznosítani, ezért azokat a begyűjtés után elraktározzák. A műanyagzsákokkal már bonyolultabb a helyzet. Ezek csak egy alkalommal bírják ki a védekezéssel járó igénybevételt, ezért az egyszeri felhasználás után azok hulladéknak számítanak. Azonban azokat a zsákokat, amelyek nem érintkeztek a kiáradt folyók vizével általában felajánlják az embereknek, mivel háztartási és mezőgazdasági célra még felhasználhatók. A vízzel érintkezésbe kerülő műanyag zsákokat, a járványveszély miatt biztonsági okokból mindenképp hulladékként kezelik. A zsákokba töltött homokot - miután a vizsgálatok kimutatták, hogy nem jelent járványveszélyt - újrahasznosítják. Csupán egyetlen elővigyázatossági szabályt rögzítettek. A homokot nem szabad játszótereken elhelyezni. Ezért valószínűleg az a felázott kertek, töltések és utak javításához lesz felhasználva.

Az árvíz elleni védekezés környezetszennyező.

Az árhullám azonban nagyon sok hulladékot hoz magával, illetve mos ki az emésztőkből, épületekből, különösen az ipartelepekről. Ezeknek a szerves anyagokat tartalmazó hordalékoknak a bomlása komoly fertőzésveszélyt jelent, ezért ahol szükséges fertőtlenítenek a szakemberek. A fertőtlenítéshez környezetbarátnak semmiképpen sem mondható hipót és klórmeszet használnak. Ezek a fertőtlenítőszerek a környezetet fogják szennyezni.

Látható, hogy a környezet szennyezésének és pusztításának, a természet rendjébe való beavatkozásnak is köszönhető árvizek következményeinek a felszámolása további környezetszennyezéssel jár.