A globális turizmus az elmúlt években már több komoly krízist átélt: világjárványt, gazdasági visszaesést, geopolitikai feszültségeket. Mégis, amikor éppen úgy tűnt, hogy az ágazat végre teljes erővel talpra állt a koronavírus után, újabb kihívás jelent meg a horizonton. A közel-keleti konfliktus nem csupán egy régió utazási lehetőségeit érinti, hanem dominószerűen hat az egész világ turizmusára.

„A közel-keleti turizmus gyakorlatilag nem csak azt jelenti, hogy ideiglenesen kevesebben utaznak Dubajba vagy Dohába” – magyarázza Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró. „Ez az egész globális légi közlekedési rendszerre hatással van, hiszen ezek a városok a világ egyik legfontosabb átszálló központjai.”

A konfliktus következményei már most érezhetők: járatok maradnak el, turisták rekednek egzotikus úticélokon, az utazási irodák pedig válságkezelő üzemmódba kapcsoltak.

A globális turizmus egyik idegrendszere

A közel-keleti légiközlekedési csomópontok – különösen Dubaj és Doha – az elmúlt két évtizedben a világ turizmusának kulcsszereplőivé váltak.

Az Emirates és a Qatar Airways nem csupán regionális légitársaságok, hanem a globális légi közlekedés meghatározó szereplői. Hatalmas flottával, interkontinentális járatok százával működtetik azt a rendszert, amely Európát összeköti Ázsiával, Afrikával és Óceániával.

„Ha eltűnik egy ilyen központ, mint Doha vagy Dubaj, az nem csak a helyi turizmust érinti” – mondja Dr. Kiss Róbert Richard. „Az egész hálózat sérül, mert az átszálló utasok milliói nem jutnak tovább a végső célállomásukra.”

A statisztikák szerint a világ tranzitforgalmának akár 14–15 százaléka is ebben a térségben zajlik. Ez azt jelenti, hogy a légtérzárak és a járattörlések nem csupán regionális problémát jelentenek.

Amikor a turisták a világ végén ragadnak

A konfliktus egyik leglátványosabb következménye, hogy turisták ezrei rekedtek különböző országokban. Sokan egzotikus úticélokon várják, hogy újrainduljanak a járatok.

„Nagyon sok turista van jelenleg olyan helyeken, ahonnan nem tud hazajutni” – mondja Dr. Kiss Róbert Richard. „Nepálban, Balin, a Maldív-szigeteken vagy éppen Thaiföldön várakoznak az emberek, mert a köztes átszállási pontok nem működnek.”

A szakember egy személyes példát is említ:

„Az egyik családtagom éppen Nepálban tartózkodik egy turistacsoporttal. Dohában szálltak volna át, de mivel ott nem indulnak járatok, egyszerűen várniuk kell.”

A bizonytalanság ilyenkor az egyik legnehezebb tényező. Senki nem tudja pontosan, mikor indul újra a légi forgalom, mikor lehet hazajutni.

Brutális jegyárak és kalandos hazautak

Azok számára, akik nem akarnak vagy nem tudnak várni, egyetlen lehetőség marad: alternatív útvonalakat keresni.

Ez azonban rendkívül drága.

„Hallani egészen brutális árakról” – mondja Dr. Kiss Róbert Richard. „Volt, aki Thaiföldről 850 ezer forintért tudott csak repülőjegyet venni, hogy hazajusson.”

Ilyen helyzetekben gyakran a következő forgatókönyv játszódik le:

1. szárazföldi úton eljutni egy másik országba
2. ott új repülőjegyet vásárolni
3. akár több átszállással hazarepülni

„Először el kell jutni a határig, ott át kell sétálni, majd a másik oldalon taxit fogni és elmenni egy működő repülőtérre” – magyarázza a szakújságíró. „Ez logisztikai szempontból rendkívül bonyolult.”

Ki fizeti a számlát?

Sokan azt gondolják, hogy a légitársaságok vagy a biztosítók minden esetben megtérítik az extra költségeket. A valóság azonban jóval bonyolultabb.

A kulcsszó: vis maior.

„Ha a járatot háborús helyzet miatt törlik, akkor a légitársaság visszafizeti a jegy árát, de kártalanításra nem jogosult az utas” – mondja Dr. Kiss Róbert Richard.

Ez azt jelenti, hogy:

• a szállásköltség gyakran az utast terheli
• az alternatív repülőjegyet is saját zsebből kell fizetni
• a biztosítás sem mindig fedezi az ilyen helyzeteket

Utazási iroda vagy egyéni szervezés?

A krízishelyzetek egyik legfontosabb tanulsága, hogy az utazási irodák szerepe ilyenkor felértékelődik.

„Sokan temették már az utazási irodákat, de pont ilyen helyzetekben látszik az előnyük” – hangsúlyozza Dr. Kiss Róbert Richard.

Ha valaki szervezett úton utazik:

• az iroda tartja a kapcsolatot a légitársaságokkal
• segít a szállás meghosszabbításában
• megszervezi a hazautat

„Az utazási iroda legalább folyamatosan kommunikál az utassal, és dolgozik a megoldáson” – teszi hozzá a szakember.

A dominóhatás a globális turizmusban

A közel-keleti konfliktus nem csupán regionális válság.

A turizmus világszerte érzi a hatását.

A szakértők becslése szerint:

• akár 40 millió turista is kieshet a rendszerből
• a veszteség elérheti az 50 milliárd eurót

„Ez óriási szám” – mondja Dr. Kiss Róbert Richard. „És nemcsak a szállodák vagy az utazási irodák érintettek, hanem a beszállítók, a repülőterek és a teljes turisztikai lánc.”

A közeli úti célok felértékelődése

A bizonytalanság egyik közvetlen hatása, hogy sok turista inkább közelebbi úti célt választ.

„Sokan azt mondják majd, hogy inkább autóval elérhető helyre mennek nyaralni” – magyarázza Dr. Kiss Róbert Richard.

Ez kedvezhet például:

• Horvátországnak
• Olaszországnak
• a mediterrán országoknak

Ugyanakkor ez sem feltétlenül pozitív fejlemény.

„Az európai turizmus sok helyen már most is túlturizmussal küzd” – teszi hozzá.

Dubaj felemelkedése – egy tanulságos történet

A közel-keleti turizmus sikertörténetének egyik kulcsszereplője Dubaj.

A város fejlődéséről a szakember egy különleges könyvet is említ, amely a dubaji vezetés gazdasági filozófiáját mutatja be.

„A könyv egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy ha valamit igazán akarsz, akkor meg kell valósítanod, függetlenül attól, hogy mások mit mondanak” – idézi fel Dr. Kiss Róbert Richard.

A dubaji vezetés filozófiája egyszerű volt:

• hatalmas beruházások
• globális légitársaság
• világméretű kereskedelmi központ

„A recept egyszerű: vegyél rengeteg repülőgépet, építs logisztikai rendszert, és akkor működni fog a légitársaság” – mondja mosolyogva a szakember.

A turizmus gyorsan regenerálódik – ha béke van

A turizmus egyik legérdekesebb tulajdonsága a rugalmassága.

„Ha béke van, a turizmus elképesztően gyorsan regenerálódik” – hangsúlyozza Dr. Kiss Róbert Richard.

A kérdés tehát nem az, hogy visszatérnek-e a turisták. janem az, hogy mikor.

„A legfontosabb, hogy mindenki maradjon életben és sérülésmentesen” – mondja a szakújságíró. „A turizmus majd regenerálódik, de az emberi élet a legfontosabb.”

A világ turizmusa már számos válságot túlélt. Valószínűleg ezt is túl fogja.

De addig még sok utazó várakozik valahol a világban – egy repülőjáratra, amely végre hazaviszi.