Pablo Vidal online előadása a középkori zarándokhagyományok világába kalauzolta a hallgatóságot. A Castellón tartomány hegyi kegyhelyeihez kapcsolódó élő Caminó-gyakorlat bemutatása rávilágított arra, miként élnek tovább a történelmi gyökerek a mai közösségekben. A zarándoklat ebben az összefüggésben nem csupán hagyományőrzés, hanem identitásképző és közösségformáló erő is.

A délelőtt súlypontját a tematikus kerekasztal-beszélgetések adták, amelyek három nézőpontból vizsgálták a zarándoklat hatásait.

Az első szekció a látogatók szempontjából vizsgálta.

Résztvevők:

• Bódis Gábor – a Zarándok Akadémia társalapítója, a Hungary NEXT turizmus-dizájn műhely alapító-vezetője, egyetemi docens és szakvezető a Budapesti Metropolitan Egyetem Turizmus Intézetében, a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Egyesületének (TUTSZ) tagja, a World Religious Tourism Network alapító tagja;

• Kiss Róbert Richárd – dékán, Kodolányi Egyetem, Prima Primissima-díjas újságíró, turisztikai és kommunikációs szakértő;

• Kovács-Michóza Orsolya – a Barangoló család írója, a Szállásműhely alapítója;

• Koncz Attila – teológus, a Mathias Corvinus Collegium Kolozsvári Képzési Központjának kutatótanára;

• Brunner Róbert – a Tekerj Magdival kerékpáros zarándoklatok szervező-vezetője.

A beszélgetés középpontjában a személyes élmény állt: miként válik a zarándoklat belső úttá, hogyan formálja a résztvevők gondolkodását és lelki életét, valamint milyen motivációk indítják útnak a zarándokokat.

A panel során több érdekes, szemléletes történet is elhangzott – például a rántott hús eredetéről szóló anekdota, amely jól példázta, miként alakulnak át a az idők során. Szó esett arról is, hogyan lehet hitelesen megszólítani a vallási turizmus látogatóit. A résztvevők hangsúlyozták a gondoskodó figyelem fontosságát, ugyanakkor azt is, hogy teret kell hagyni az egyéni megélésnek. A zarándoklat élményének nem szabad kényszerűvé válnia; az egyediség, a komplex élménycsomag és a szabad, személyes átélés lehetősége alapvető elvárás a mai turisták részéről.

A második blokk – másokra irányuló hatások.

Résztvevők:

• Gadácsi Péter – a Zarándok Akadémia társalapítója, turisztikai szak-közgazdász, a Zarándok Központ Budapest vezetője;

• Deák Attila – a Tiszántúli Református Egyházkerület „Örökségünk” táborainak szakmai vezetője;

• Gáll Zsófia – a Zarándoktábor program szakmai vezetője;

• Horváth Levente – klímastratégiai szakértő, klímagazdasági szaktanácsadó és akkreditált ESG-tanácsadó;

• Vörös Hajnalka – a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnöke, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program előkészítésében a Művészeti Tanács tagja, Cholnoky-emlékdíjas.

A harmadik szekció a környezeti hatásokat vizsgálta.

Résztvevők:

• Molnár András József – a Zarándok Akadémia társalapítója, a Voluntas Dei katolikus világi intézmény fogadalmas tagja, a veszprémi Pannon Egyetem docense;

• Sitku Erzsébet – osztályvezető, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztály;

• Liszka Levente – a Miniszterelnökség vallásturisztikai vezetője és a Miniszterelnök-helyettesi Kabinet vezető szakértője, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács titkára;

• Péti Márton – geográfus, területi tervezési és fejlesztéspolitikai szakértő, a Pannon Egyetem Gazdaságföldrajz és Városfejlesztés Tanszékének vezetője;

• Takáts István – érseki helynök, Veszprémi Érsekség.

A konferencia végére világossá vált: a zarándoklat több mint útvonal vagy program – olyan összetett jelenség, amely egyszerre érinti az egyént, a közösséget. Kiss Róbert Richard elmondta: a Kárpát-medencében 4000 templom és vallási hely megújult, ebből 200 új épült, és ez nem csak hitéleti kérdés, mert hozzájárult az építőipar fejlődéséhez és erősíti a turizmust is, így ezen keresztül is hasznos a társadalomnak.

A tanácskozás közös gondolkodási teret teremtett, és megerősítette, hogy a vallási turizmus jövője a tudatosságon, a szakmai párbeszéden és a felelős szervezésen múlik.