A 2015-ben felvett adatok vizsgálatán alapuló elemzés szerint az egy évvel korábbi 15,4 százalékról 15,7 százalékra, 25 éves csúcsra emelkedett a hivatalos szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők aránya, ami azt jelenti, hogy 12,9 millióan éltek szegény sorban a mintegy 82 milliós országban.

A 16 tartomány közül 12-ben emelkedett a szegények aránya. Csökkenést csak a volt NDK területén fekvő Brandenburgban és Szász-Anhalt tartományban, valamint a nyugati Saar-vidéken és Rajna-vidék-Pfalzban regisztráltak. A legalacsonyabb - 11 százalék körüli - arányt a hagyományosan jómódú Bajorországban és Baden-Württembergben mérték, a legmagasabb, 24,8 százalékos arányt pedig Brémában. Utána Berlin következik 22,4 százalékkal, majd Mecklenburg-Elő-Pomeránia 21,7 százalékkal.

A PW kutatásában az uniós módszertant alkalmazták, amelynek alapján az számít szegénynek, akinek elkölthető jövedelme nem éri el a lakosság egészét jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát.

2010-ig évente csökkent a szegény aránya az országban, azóta viszont évente emelkedik.

Szegénységi küszöb Németországban - egy havi bevételt tekintve:

942 euró – egyedülálló gyermektelen személy

1225 euró – 14 éven aluli gyermekét egyedül nevelő szülő

1413 euró - 14-18 év közötti gyermekét egyedül nevelő szülő

1507 euró – két 14 éven alüli gyermekét egyedül nevelő szülő

1413 euró – gyermektelen pár

1696 euó - egy, 14 éven aluli gyermeket nevelő pár

1884 euró – egy, 14-18 év közötti gyermeket nevelő pár

1978 euró – két, 14 éven aluli gyermeket nevelő pár

2355 euró – két 14-18 év közötti gyermeket nevelő pár

A veszélyeztettet lakossági csoportokban a szegények aránya

- 59 százalék - munkanélküliek,

- 44 százalék – egyedülélő anyák,

- 34 százalék - külföldiek,

- 32 százalék – alacsony végzettségü személyek

- 25 százalék – sokgyermekes családok.