Mediterrán vidékké válik Magyarország

[Cs.M.] publikálva: 2010-03-05 00:00:00 | Nyomtatás

Hiába volt az átlagosnál csapadékosabb az elmúlt tél, a tudósok szerint a Kárpát medence éghajlatának változása folytatódik és Magyarország klímája lassan a Mediterráneum viszonyaihoz válik hasonlatossá. A változás a növényvilágot is érinti.

Borhidi Attila akadémikus szerint az idei csapadékos tél csupán egy rövid korrekciós szakasz a klímaváltozás folyamatában, amelynek végén megváltozott éghajlat és növényvilág uralja majd a Kárpát-medencét.

A Balaton partvidéke alig különbözik majd a dubrovniki tájtól

A globális felmelegedés nem hat egyenletesen az év minden napján, hanem például hazánkban enyhébb teleket, forróbb nyarakat, és rövid átmeneti évszakokat eredményez. A változást a drasztikus időjárást hozó éveket ellensúlyozó korrekciós időszakok elmaradása is gyorsítja. Az idei télen leesett csapadékmennyiségnek épp ilyen kiegyensúlyozó szerepe lehetett, de sajnos a jelenség egyre ritkább, ami a kiszáradás erősödéséhez vezet majd.

Az előrejelzések szerint 2050-re a Kárpát-medence éghajlata a keleti mediterránemuéra hasonlít majd, amelyhez hasonló viszonyok ma például Dél-Bulgáriában, vagy épen Dalmáciában tapasztalhatók. Mindez rövid időn belül a hazai növényvilágot is megváltoztathatja, amelynek már most is látszódnak jelei – állítja Borhidi Attila ökológus és botanikus kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja.

Magyarország flóráját nem hagyta érintetlenül a növekvő szárazság. Valószínűleg már a nyolcvanas évek nagy tölgyfapusztulását is a klímaváltozás idézhette elő, és az erdők védekezőképességének csökkenése és genetikai átalakulása is egyértelműen megfigyelhetővé vált. A soproni lucosokat és a zalai bükkösöket megtámadta a szú, amely addig ott ismeretlen kártevő volt. A kocsányos tölgyet a szár - fejtette ki az mta.hu-nak Borhidi Attila.