Az emelés a nővérek, gyógyszerészek, laboránsok, mentősök bérét érinti, az orvosokét nem. Az állami költségvetésből mintegy 55 millió eurót különítenek el erre a célra.

A tiltakozó egészségügyi dolgozók legfőbb kifogása az, hogy a béremelés nem vonatkozik a rendelőkben, fürdőkben és szociális otthonokban dolgozó kollégáikra. A béralap kiszámításánál használt szorzót is emelnék.

A zsolnai kórházban már csütörtökön több mint 200 nővér és szülésznő nyújtotta be a felmondását, példájukat pénteken az eperjesi egyetemi kórház dolgozói is követték.

Az elkövetkező napokban valószínűleg más kórházaknak is hasonló helyzettel kell majd szembesülniük. A tiltakozó akcióról Monika Kravecová, az egészségügyi nővérek szakszervezetének vezetője tájékoztatta a sajtót.

"Sajnos, azért választottuk a tiltakozásnak ezt a szélsőséges formáját, mert senki sem figyel a szavunkra... " - mondta Kavecká. Az Egészségügyi Nővérek Kamarájának elnöke, Iveta Lazarová szerint azért tiltakoznak, mert a kormány három éven keresztül csak játszadozott velük. Értelmetlennek tartja azt a törvényt, amelynek az egészségügyi dolgozók bérezését kellene szabályoznia.

"Egyáltalán nem örülünk, hogy meg kellett tennünk ezt a lépést, mert tisztában vagyunk vele, hogy mi következik ezután, s nem lesz egyszerű ez a helyzet. Más nyomásgyakorlási módot azonban nem láttunk arra, miként kényszerítsük rá a felelősöket, hogy valóban korrekt módon kezeljék az egészségügyben kialakult helyzetet" - fejtette ki Lazarová. Rámutatott arra is, hogy az egészségügyi nővérek harca nem csak a bérekről szól, hanem az egészségügy helyzetének javítását is szolgálja.

A nővérkék képviselői megerősítették, hogy a felmondások nagy részét november végéig készülnek benyújtani.

A nővérek és a többi egészségügyi dolgozó öt követelést fogalmaztak meg a kompetens feletteseik irányába. Rendes finanszírozást követelnek az egészségügyi intézmények számára, s olyan kompetens törvényt, amely nem csak a kórházakat érinti, de az orvosi rendelőintézeteket, gyógyfürdőket és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményeket is. Követelik továbbá, hogy a gyermekgondozási szabadság és a betegszabadság idejét is számítsák be a szakmai gyakorlatukba, nőjön az egészségügyi rendszerben dolgozó nővérek és szülésznők száma, emelkedjenek a béreik és növekedjen a beszámított ledolgozott éveik száma. Kavecká szerint, követeléseik teljesen legitimek.

A szlovák egészségügyet 2011-ben az orvosok tömeges felmondása rázta meg. Akkor 1200 kórházi orvos mondott fel, ami szükségállapot bevezetéséhez vezetett. Akkor eredetileg 2400 orvos kapcsolódott be a tiltakozásba, akiknek a fele a végsőkig ragaszkodott az elhatározásához. Az egészségügyi dolgozók akkor radikális lépésre szánták el magukat a követeléseik mellőzése miatt. Az állam ezt követően szabályozta az egészségügyi dolgozók szükségállapot idejére érvényes kötelességeit. Azokat, akik ilyen esetben elutasítanák a munkába lépést, büntetés fenyegeti.

A szlovákiai orvosok szakszervezete támogatja a tömeges felmondások által tiltakozó egészségügyi nővérek igazságos bérezésért folytatott küzdelmét. "Felhívjuk a nyilvánosság figyelmét, hogy az orvosoknak sem sikerült egyezségre jutniuk a politikai elit képviselőivel, amíg be nem nyújtották 2011-ben a felmondásaikat" - jelentette ki Peter Visolajský, az orvosok szakszervezeti szövetségének vezetője. Korábban az orvosok a parlament előtt folytatott éhségsztrájkkal és sátorozással tüntettek követeléseik teljesítéséért.