Apja, Kossuth László gyakorló ügyvéd, édesanyjának neve Wéber Karolina Sarolta. Iskoláit Sátoraljaújhelyen, Eperjesen (piarista gimnázium) Sárospatakon (joghallgatóként végezte, kiváló eredménnyel). Ezután ügyvédgyakornokként dolgozott Eperjesen és Pesten.

Tanulmányai során megtanult latinul, németül és franciául, s belekezdett az angol nyelv elsajátításába is. 1824-ben sikeres ügyvédi vizsgát tesz Pesten. Az 1832-36-os országgyűlésen már feltűnést keltett az Országgyűlési Tudósítások című, jurátustársaival együtt kézzel írt, majd megyéjébe visszatérve a Törvényhatósági Tudósítások címmel folytatott "újsága". Ez, levelezés útján terjesztett kéziratos lap volt az első, amely cenzúra megkerülésével részletes tudósításokat közölt az országgyűlés működéséről. Kossuth már ezzel kihívta maga ellen a hatalom akkori birtokosainak haragját. Ezzel a vállalkozásával tett szert országos ismeretségre, s került kapcsolatba az ellenzék legjelentősebb vezetőivel, Kölcsey Ferenccel, Wesselényi Miklóssal is. A legtekintélyesebb ellenzéki politikus, Széchenyi István viszont kezdettől idegenkedve tekintett rá. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő fiatal ügyvédért 1837. május 5-én gránátosok jönnek, amely 22 hónapig terjedő vizsgálati fogságot, majd 4 év börtönt jelent Kossuthnak.

1840-ben szabadul, a következő év január 9-én veszi feleségül Meszlényi Teréziát, akitől később 5 fia és egy lánya születik. Ugyanabban az évben őt kéri fel Landerer Lajos, a frissen induló Pesti Hírlap kiadója újságának főszerkesztői posztjára. Kossuth tehát 1841. január 2-tól 1844. tavaszáig a Pesti Hírlap szerkesztője volt. Cikkek tucatjaiban népszerűsítette a reform eszméit, s mutatta be a feudális állapotok tarthatatlanságát. Lapjának újszerűségét is jelzi, hogy a magyar sajtóban ő írt először vezércikket. A szó is az ő alkotása. A Bécs által beszervezett Landerer feladata volt, hogy legálisan ellenőrizhető fórumot biztosítson Kossuthnak, de miután a Pesti Hírlap 1844-re a legnépszerűbb sajtóorgánum lett, (napi 2000 példány!) Landerernek el kellett bocsátania Kossuthot. Kossuth ekkor már évek óta vitában áll Széchenyi mérsékeltebb, Bécs iránt barátságosabb politikájával és a következő évben megalakítja a végül kudarcot valló Védegyletet, mellyel a magyar árukat szerette volna védeni a külföldivel szemben.

1847. október 18-án a vezető reformer megye: maga Pest választja meg követéül. (Erre Széchenyi, aki grófi címétől fogva a felsőház tagja, szintén követté választatja magát Moson vármegyében). Március 3-i, felirati beszéde országos vihart kavar: benne nemcsak Magyarországnak, hanem a teljes Habsburg - birodalomnak követeli az alkotmányt. A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter - az ő markáns szeptemberi fellépésének köszönhető, hogy megszületett a forradalom önálló pénze -, majd október 8-tól a kormány helyébe lépő hat fős Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke. 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban, mint az ország kormányzó - elnöke, kimondatja a Habsburg - ház trónfosztását. Augusztus 11-én Aradon Görgeyt felruházza a diktátori hatalommal, majd török földre emigrál (Sumla és Vidin, amely utóbbi helyszínen írta meg az elhíresült "Vidini levelet", melyben a szabadságharc bukásának minden ódiumát Görgeyre hárítja).

A Magyarország szabadságába vetett hitét soha nem adta fel, 1851-ben amerikai körutazása során soha nem tapasztalt és nem várt lelkesedéssel fogadták, de az emigráció szétesését népszerűsége sem tudta megakadályozni. Francia és olasz segítségben reménykedve (1859-es itáliai olasz - francia - osztrák háború) tervezet a katonai betörést Magyarországra, de az 1866-os Klapka légió behatolását korainak tartotta.

1862-ben kiszivárgott az ún. Dunai Konföderációs terve, a Duna mellett élő Kárpát-medencei népek államszövetség - víziója, amely egyértelműen azt jelentette, hogy Kossuth egy esetleges újabb függetlenségi háborút nem tud elképzelni a magyarországi nemzetiségek segítsége nélkül. 1865-ben régi barátjának és minisztertársának, Deák Ferencnek küldött ún. Kasszandra levélben a kiegyezés ellen szólalt fel, 1890-ben pedig a Torinóban élő Kossuth még egyszer komoly belpolitikai válságot okozott: mivel nem ismerte el a Habsburgok magyar birtoklását, nem hosszabbítatta meg magyar állampolgárságát.

Kossuth életútjának és életművének tanulságai megszámlálhatatlanok. Igazi közéleti polihisztor volt, akit minden érdekelt. 1894. március 20-án Torinóban halt meg.