Az élelmiszerre vezethető vissza két tonna szén-dioxid kibocsátása, amely az egy emberre jutó mennyiség legalább egyötöde. A táplálék előállítása ezen kívül húsz gigajoule energiába is kerül. Az élelmiszerek egész körforgása hatással van az éghajlatra, a szennyvíztisztítást is beleértve. Az Almeríai Egyetem kutatói az emberi táplálkozás széndioxid-termelésre gyakorolt hatását vizsgálták. Számításuk alapjául egy átlagos spanyol ember 2005. évi élelmiszerfogyasztása szolgált, amely 881 kilogramm volt. A többi európai állam egyenlege is hasonlóképp alakul - jegyezte meg Amadeo Fernandez-Alba, az International Journal of Life Cycle Assessment című szaklapban megjelent cikk szerzője.*

Az éghajlatra tehát az élelmiszerek előállítása van a legnagyobb hatással, különösen a hús- és tejtermékeké. A zöldség és a gyümölcs kevésbé terheli a légkört, de a tendencia itt is hátrányos a környezetre nézve. A fogyasztók ugyanis egyre kevésbé választják az évszaknak megfelelő termékeket, télen is epret és spárgát kívánnak enni. Ezen kívül egyre több trópusi gyümölcs fogy, amely szállítása révén hatalmas mértékben növeli a széndioxid-kibocsátást - magyarázta Fernandez-Alba a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint. Mint hangsúlyozta, ökológiailag az a legmegfelelőbb, ha valaki a környékről származó, szezonális termékeket vásárol.