Az előző év januárjához viszonyítva idén januárban az iparban foglalkoztatottak átlagbére 5,7 százalékkal nőtt, elérve a 984 eurót. A járműforgalmazásban az átlagbér elérte a 920, a nagykereskedelemben a 891, az építőiparban pedig a 630 eurót – jelentette a Szlovák Statisztikai Hivatal. Természetesen az informatikai és a pénzügyi ágazatban már jóval 1000 euró felettiek a fizetések. A leglátványosabb béremelkedést a vizsgált időszakban a vendéglátás könyvelte el (11,7 százalék), de az átlagfizetés mindössze 440 euróra kúszott fel.

Korábban csupán Pozsonyban voltak megszokottak az 1000 euró feletti havi fizetések, napjainkban azonban már másutt is előfordul: friss adatok szerint a Nagyszombati járásban az idevágó mutató 1115, a Galgóci járásban pedig 1048 euró. Tény, hogy Nagyszombat megye déli járásaiban ettől még érezhetően elmaradnak, ugyanis a Dunaszerdahelyi járás átlaga 821, a Galántaié pedig 856 euró. Egybevetésül: 2016-ban az országos átlagbér 912 euró volt, ami 3,8 százalékos reálbér-emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva.

Az ország gazdasága jelenleg már a képzett munkaerő hiányával küzd, ami erőteljes bérfelhajtó tényezőnek minősül. Jelenleg az a helyzet, hogy a termelékenység növekedési üteménél sokkal gyorsabb tempójú a bérfejlesztés. Ez a jelenség egyelőre nem káros, éppen ellenkezőleg, ugyanis az elmúlt évtizedben nem ez volt a jellemző – nyilatkozta Michal Páleník, a szlovákiai Foglalkoztatási Intézet (IZ) igazgatója. Páleník közölte, a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított bértömeg aránya nálunk módfelett alacsony, mindössze a GDP 34 százalékát teszi ki. Miközben Németországban ez az arány 52 százalékon mozog, azaz az ország legnagyobb kereskedelmi partnerénél a cégek nyereségük nagyobb arányát forgatják vissza. Páleník úgy látja, Szlovákia gazdaságát nem lehet tartósan a nyomott bérszintre alapozni, ugyanis még ilyen áron sem tud versenyezni a távol-keleti államokkal.