A szervezők szerint 18 ezer ember vonult utcákra, míg a városi hatóságok háromezerre becsülték a résztvevők számát, akik "A bikaviadal erőszak és te megállíthatod" feliratú, óriási molinó mögött sorakoztak fel a belvárosban tizenhét állatvédő szervezet felhívására.

"A kínzás nem kultúra" - kiabálták a felvonulók, akik az ország több régiójából érkeztek a tüntetésre, hogy követeljék az állatvédelmi törvények szigorítását, miszerint az állatkínzás tartozzon a spanyol büntetőtörvénykönyv hatálya alá, valamint, hogy a bikaviadalok ne kapjanak semmiféle állami támogatást, és töröljék a nemzeti kulturális örökségek listájáról.

Az egybegyűltek az is követelték, hogy a spanyol kormány vegye ki a bikaviadalokat azon kulturális események közül, amelyek áfáját 21 százalékról 10-re csökkenti.

"Itt az ideje, hogy az egész társadalom egyesüljön és azt mondja, hogy elég" - hangsúlyozta felszólalásában Laura Gonzalo szervező, aki szerint az elmúlt évben mintegy 20 ezer állat pusztult el a különböző viadalokon az országban.

Spanyolországban évek óta feszült vita zajlik a bikaviadalok megítéléséről, számtalan tüntetést tartanak az ellenzői, akik szerint kegyetlen kínzásnak tekinthető az esemény, míg támogatói azzal érvelnek, hogy a bikaviadal művészet, az ország hagyományai közé tartozik és egyben szimbóluma is.

San Isidro szombattól hétfőig tartó, háromnapos ünnepén több mint 30 különböző típusú bikaviadalt tartanak Madrid-szerte, az állatvédők ezért időzítették tüntetésüket erre az alkalomra. Becslésük szerint összesen mintegy 200 bika pusztul el ezekben a küzdelmekben.

Az ünnep előtti napokban a madridi aréna, a Las Ventas előtti téren található torreádorszobrokat és az épület néhány falszakaszát vörös festékkel kenték össze ismeretlenek.

Madrid védőszentjének ünnepe egyébként csak kisebb részben szól a bikaviadalokról. A városszerte felállított szabadtéri színpadokon rengeteg koncert, táncműsor, hagyományőrző előadás zajlik. Több helyen tartanak kirakodóvásárt, a parkok megtelnek piknikezőkkel, az utcák pedig hagyományos helyi népviseletbe öltözött férfiakkal (chulapo) és nőkkel (chulapa).

Minden nap hosszú sor kígyózik a szentről elnevezett kápolna előtt, az emberek arra várnak, hogy vihessenek egy palackkal a "csodatévő vízből", amely a legenda szerint meggyógyította I. Károlyt és fiát, II. Fülöpöt is súlyos betegségéből.