A vasútra két elképzelés van. Az egyik szerint a meglévő nyomvonalak felhasználásával, a szükséges reptéri leágazások kiépítésével, valamint a repülőtér 1-es és 2-es terminál közötti új vágányok kialakításával, mintegy 40 milliárd forintos beruházással épülhetne meg a budapesti centrum és a repülőtér gyorsvasúti összeköttetése. Az egy nyomvonalú pálya és a Kőbánya-Kispestnél kialakítandó vonatkeresztezés miatt 30 perces követési távolsággal indulhatnának a járatok. A Keleti pályaudvarról mintegy 18,5 kilométer, a Nyugatiból 22 kilométer lenne a teljes pályaszakasz. A Nyugati pályaudvarral történő összekötésnél azonban alagutat kellene fúrni a repülőtér alatt, amely jelentősen drágítaná a beruházást - közölte a MÁV Zrt.

A MÁV számítása szerint a kormány-döntést követően a tervezés várhatóan egy évet vehet igénybe.

Egy másik - a MÁV szerint XXI. századi -, és a preferáltabb megoldás szerint a Keleti pályaudvarról a jelenlegi pályaszakaszoktól elválasztott, külön két vágányon újat építenének Kőbánya-Kispest, 1-es terminál, 2-es terminál megállókkal. A kétvágányú pálya 15-20 perces követési időt tesz lehetővé, amely jobban megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. A teljes menetidő 20 perc lenne fővároson belüli 80 km/órás, városhatáron kívül 120 km/órás sebességgel számolva.

Ezzel a konstrukcióval három metrómegállóhoz lenne közvetlen csatlakozása a gyorsvasútnak. A 2-es és az épülő 4-es metróra a Keleti pályaudvarnál, míg a 3-as metróra Kőbánya-Kispesten lehetne átszállni. Az új nyomvonalak jelenleg állami tulajdonú, MÁV kezelésben álló területéken épülnének ki, ezért nem járna időveszteséget okozó kisajátításokkal. Az utóbbi konstrukció, amely hosszú távra oldaná meg a gyorsvasúti összeköttetést, mintegy kétszer akkora összegből lenne megvalósítható.