Arról, hogy a kormányválság megoldásának melyik forgatókönyvét tartaná a legjobbnak, Zeman nem nyilatkozott. Leszögezte: a dolgokat előbb a pártokkal beszéli meg, s döntéséről csak azután nyilatkozik a sajtónak.

Kérdésekre válaszolva Zeman leszögezte: a döntést a kormányfőjelöltekről a politikai pártoknak kell meghozniuk, abba nem kíván beavatkozni. Nem zárta ki az előre hozott választás lehetőségét sem, de felhívta a figyelmet annak költségeire és következményeire is. Az idő előtti választás esetén mintegy 100 törvénytervezetet kellene újratárgyalnia a parlamentnek, s maga a választás lebonyolítása mintegy félmilliárd koronába (több mint 5,5 milliárd forintba) kerülne, amit "az ablakon kidobott pénznek lehet minősíteni".

"Ezzel nem akartam azt mondani, hogy teljesen kizárom az előre hozott választást" - hangsúlyozta az államfő. Megjegyezte: nem az elnök dolga, hogy a képviselőházban 120 képviselőt megnyerjen a testület feloszlatásához. A hatályos szabályok szerint ugyanis a parlamenti alsóház feloszlatásához a tagok háromötödének a támogatása szükséges.

A kormányoldal és az ellenzék elképzelései a kormányválság megoldásáról továbbra is eltérnek egymástól. Előrelépést az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) és a kormánykoalíciós TOP 09 párt vezetőségeinek szerdai találkozója sem hozott. A koalíció szeretné folytatni a kormányzást, de új miniszterelnökkel. A CSSD előre hozott választást szeretne.

Csehországban azt követően alakult ki kormányválság, hogy a rendőrség csütörtökön razziát tartott a kormányhivatalban, a védelmi minisztériumban, s őrizetbe vett több politikust és magas rangú hivatalnokot, köztük Jana Nagyovát, a miniszterelnök kabinetfőnökét. A botrány következtében Nečas hétfőn lemondott hivataláról, ami a hatályos szabályok szerint a kormány lemondását is jelentette.