Végképp eltűnhetnek a korallok

[Cs.M.] publikálva: 2010-03-01 00:00:00 | Nyomtatás

Félő, hogy a század végére végérvényesen sérülnek a világ korallzátonyai az egyre savasodó óceánok miatt. A tudósok a Vörös-tenger északi korallzátonyait vizsgálták és úgy számoltak, hogy a savasodás hatására már elkezdődött a korallok bomlása.

A kaliforniai Stanford egyetem Carnegie Intézetének tudósai szerint kilencezernél is több korallzátony megy tönkre, hogyha a légkörben lévő széndioxid tartalom eléri a kritikus 560 ppm koncentrációt. Jelenleg a szénvegyület 388 ppm koncentrációban van jelen a Föld atmoszférájában, de kutatók szerint az évszázad végére elérheti az 560 ppm-et.

A savasodó tengerekben elpusztulnak a korallzátonyok

A korallzátonyok rendkívül érzékenyek a tengerek savasodására, miközben a tengeri élővilág legfontosabb bástyáinak számítanak. A zátonyoknál körülbelül négyezerféle hal fordul elő, ezek vagy a korallok között élnek, vagy a szaporodásuk köti azokat a korallzátonyokhoz. Rajtuk kívül számos rák, teknős és tengericsillag faj lét eleme a korallzátonyok buja világa.

„Ez az oly fontos ökoszisztéma 100 éven belül súlyos károsodásokat szenved majd” – jelentette ki Jacob Silverman, az intézet kutatója. Miután a korallzátonyok a tengerekben található kalcium ionokat hasznosítják életük során, könnyen levezethető a vesztük is. A légkörből lecsapódó széndioxid hatására az óceánok elsavasodnak és ilyen környezetben a kalcium karbonát egyszerűen feloszlik.

A tudósok a Vörös-tenger északi korallzátonyait vizsgálták és úgy számoltak, hogy a savasodás hatására már elkezdődött a korallok bomlása. Sőt azt is kimutatták, hogy az új korallok növekedése inkább a vizek savasságától függ, mint a tenger hőmérsékletétől. Ezen adatok alapján készítettek el egy olyan koralltérképet, amely szerint a világon kilencezer korallzátonyt fenyeget a pusztulás, hogyha a légköri széndioxid eléri az 560 ppm koncentrációt.