Történetéről mesél a Föld

[superadmin] publikálva: 2009-10-12 00:00:00 | Nyomtatás

Megint egy új szó, amit érdemes megtanulni: geopark. Mi alkotja a tájat? A tér, ami nem más, mint a hegyek, dombok és vizek alkotta vidék, a természeti kincsek és persze a benne lakók, kultúrájukkal, szokásaikkal, hagyományaikkal, múltjukkal és jelenükkel - mindenestül, együtt.

Alapvető feladatuk földtani örökségünk jelentőségének tudatosítása nem csupán a látogatók, de a helyben élők körében is. A geoparkok további sajátossága, hogy területükön jelentős történelmi, kulturális és élő természeti értékeket találunk. A Balatoni Nemzeti Park igazgatóság 2004-ben határozta el, hogy előkészíti a Bakony–Balaton Geopark létrehozását. A mintegy 1600 négyzetkilométeres területről érdemes kiemelni a Tapolcai-medence és a Tihanyi- félsziget vulkáni eredetű tanúhegyeit, a Káli-medence kőtengereit, a Keszthelyi- hegység és a Bakony barlangjait, az úrkúti őskarszt és a darvastói felhagyott bauxitlencse sziklavilágát vagy éppen a szenzációs őshüllő leleteket a Magas-Bakony területéről.

A vidék kiemelkedően gazdag történelmi, kulturális és élő természeti értékekben – elég, ha csak a középkori várakra, a népi építészet, valamint az évezredes borkultúra emlékeire vagy a változatos élőhelyekre utalunk (a mediterrán hangulatú tihanyi levendulástól a hűvös bakonyi bükkösökig). A geoturizmus a Balaton- felvidéken egyébként napjainkban is létező jelenség. A Balatoni Nemzeti Park igazgatóság földtani bemutatóhelyein évente nagyjából 150 ezer látogató fordul meg (legtöbben a híres Tapolcai- tavasbarlangot keresik fel), s nemzetközi szakmai szervezetek is előszeretettel szerveznek túrákat a térségbe. Klasszikus geoparki tevékenység például a balatonedericsi Csodabogyós-barlang tavalyi megnyitása a kalandturisták előtt, hiszen a kezdetektől fogva népszerű „csúszós- mászós” túrákat helybeli barlangkutatók vezetik.

Galéria: