A felmérésben közölt szélsőjobbos eszmék mindegyikével a megkérdezettek valamivel több mint 8 százaléka ért egyet, ugyanakkor ezeket az ideákat a megkérdezettek 16,1 százaléka utasította el egyértelműen.

A jelentés készítői szerint a szlovák társadalom a szélsőjobbos eszmék támogatására való hajlandósága a kisebbségek iránti állandósult és mélyen gyökerező negatív hozzáállásban jelenik meg. "

A tanulmány megállapítja, hogy a szlovák társadalom nagyobb része továbbra is meglehetősen etnocentrikus, a felmérésben részt vevők 68 százaléka ugyanis azon a véleményen volt, hogy Szlovákia a "szlovákok országa". Rámutat: ez a fajta etnocentrikus hozzáállás jó táptalajt nyújt a szélsőjobboldali eszmék támogatottságának növekedéséhez. Hozzáteszi: a kulturális sokszínűség társadalmon belüli megítélése ugyan pozitív, ám csupán adott feltételek mellett, abban az esetben, ha a másik kultúra képviselői alkalmazkodnak a többség szokásaihoz, és nem állnak elő saját kulturális identitásuk megerősítését célzó igényekkel.

A jelentés részét képező felmérés néhány, a többségi társadalomnak a nemzeti kisebbségek képviselőivel szembeni fenntartására is rámutat.. Arra a kérdésre: "Zavarná-e, hogy nemzeti kisebbséghez tartozó személy politikai funkciót töltsön be?" a megkérdezettek 44 százaléka adott "igen" és "inkább igen" választ. A válaszadók több, mint egynegyede azt is zavarónak tartaná, ha egy nemzeti kisebbséghez tartozó személy kerülne a családjába.

A társadalomnak a Szlovákiában élő magyarsághoz való hozzáállását feltérképező részből többek közt az is kiderült, hogy a megkérdezettek több mint egyharmada úgy véli: a szlovákiai magyaroknak nem kellene a nyilvánosság előtt magyarul beszélniük. A válaszadók több mint háromnegyede pedig elutasította azt a felvetést, hogy a szlovákiai magyarok "az őket közvetlenül érintő ügyekről" maguk rendelkezzenek.