Ella még csak 14 éves, mégis már egy éve a HMA táncosa. Jelenleg a Next Generation nevű új alcsapat egyik tagja.

"Kedves, segitőkész, sokat beszélő, jó hallgatóság, és megbízható vagyok. A tánc nekem a boldogság, és amit sosem fogok megunni. Néha észre sem veszem, hogy mennyit táncolok, mert olyan jó. Kikapcsolja az agyam, és olyan, mintha egy másik világban lennék."

Ella fiatal kora ellenére, olyan kitartó akarattal bír, hogy elmondása szerint a tánc egy olyan dolog, ami később is biztosan az élete részét fogja képezni. A Home Made Asia csapata mindig is sokat jelentett számára, mivel eddigi tánciskoláiban mindig negatív tapasztalatok érték.

"Örülök, hogy ebben a csapatban nincs senkivel sem konfliktusom. Tisztelem a csapattagjaimat, szeretek itt lenni. Néha vannak nehezebb pillanatok, de mindenesetre ez az a hely, ahol jól érzem magam. Remélem ez sokáig így is marad."

Ellát kiskora óta vonzza a kínai kultúra és a nyelv. Később hallott a K-pop-ról (koreai popzene), és nagyon megtetszett neki.

"Dél-Korea egyre jobban megtetszett nekem, így beleástam magam a dologba. Tényleg azt mondhatom, hogy ez egy nagyon különleges, és tehetséges emberekből álló műfaj. Nagyon szeretem a különleges dolgokat, és én a K-pop-ot is annak tartom."

Ella természetesen még iskolába jár, de eltökélt célja, hogy fejlődjön a táncban. Hasonló tervei vannak az éneklés területén is.

Idősebb koromban szeretnék sokat fellépni, koncerteket adni, hogy elismerjenek az emberek, és azt mondjak: "Igen, ő egy tehetséges ember".

Ella nagyon szereti a kínai pirított tésztát, és az illatos csirkét.

"Elsőnek aki nem ismer, mindenki egy kedves, csöndes lánynak gondol, de ez nem igazan az, ami én vagyok. Nagyon szeretem segíteni az embereket. Szeretem, ha a munkámnak meg van az eredménye, és büszke lehetek magamra, elég kitartónak tartom magam. Bár sokszor van, hogy én is azt mondom: jó, ennek vége, nem csinálom tovább. Sajnos sokszor fontosabbnak tartom mások véleményét rólam, mint a sajátomat. Ha kapok egy rossz megjegyzést a 100 jó mellett, akkor nem a 100 jónak örülök, hanem azon az egyen gondolkodom, és szomorú vagyok."