Honnan jött az ötlet, hogy több mint 25 év után visszatérjen a szülőfalujába és az újjáalakult civil szervezet elnökeként kezdje meg a munkát?

Bár a munkám elszólított a faluból, évente többször visszatértem meglátogatni a rokonaimat, gyerekkori ismerőseimet. Minden egyes alkalommal szomorúan konstatáltam, hogy a falu nagyon rossz állapotban van és szinte semennyire sem fejlődik. Régóta érlelődött bennem, hogy ha lehetőségem adódik, akkor megpróbálok segíteni. Felvettem a kapcsolatot az önkormányzattal és a faluban működő egyetlen civil szervezet elnökével, aki támogatásáról biztosított, hogy a már megkezdett munkát valaki folytassa, mert ő személy szerint a továbbiakban nem tudta ezt a tisztséget vállalni. Egy átfogó felmérést végeztünk a munkatársaimmal, feltérképezvén a falu jelenlegi helyzetét, a benne rejlő lehetőségeket és kockázatokat. Majd ezután egy rendkívüli ülést hívott őssze az akkori elnök és egyhangú szavazással megválasztottak az egyesület új elnökének.

Mennyiben változik az egyesület profilja a korábbiakhoz képest?

Majd’ tíz éve a falu csak a kötelező feladatok elvégzésére irányuló pályázatokat nyert el, mint például a buszmegállók és járdák felújítása. Ezeken kívül sikeres pályázatuk szinte egyáltalán nem volt. Az egyesület az új profil mellett új nevet is kapott, immáron Marcal-völgye Adorjánháza Egyesület néven működünk. Az új célkitűzéseket tizenkét pontban határoztuk meg, amelyek között megtalálható a természet- és környezetvédelem, az öko- és falusi turizmus, illetve a Sárvár–Somló-hegy túraútvonal kiépítése is.

Miért ezek lettek a fő csapásírányok?

A már korábban említett felmérés rámutatott a falu rejtett, eddig még kiaknázatlan lehetőségeire. Elég csak megemlíteni a rendkívül kedvező földrajzi adottságait: nem csupán két megye, Vas és Veszprém  határán fekszik a település, hanem két régióén is, mégpedig a Nyugat- és Közép-Dunántúlén. Célunk, hogy ezt kihasználván összekössük ezt a két, kultúrális és természeti értékekben gazdag területet egy 43 km hosszú túraútvonal kiépítésével, amelyen a szülőfalum, a Veszprám megyei Adorjánháza csak egy állomás lenne.

Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a Marcal-völgyi ökoturimus kiépítése kapcsán?

Az elsődleges forrásokat az Európai Unió által kiírt pályázatok biztosítanánk. Munkatársaim között többen is évek óta foglalkoznak pályázatírásokkal és az ezután következő munka részletes megszervezésével. Mindemellett hamar kiderült, hogy a szülőfalunkba való visszatérés gondolatával nem vagyok egyedül és számos a faluból elszármazott barátom biztosított már segítségéről az jövőbeni feladatok elvégzése kapcsán.

Turista és turista között is van különbség. Ön szerint kik lesznek a legnagyobb érdeklődéssel a turistaútvonal iránt?

A két alappillért a fürdő- és borkultúra képzi. Előbbit Sárvár és a Ság-hegy lábánál fekvő Celldömölk esetében emelném ki, utóbbit pedig a somlói, mint méltán híres borvidék kapcsán. A hazánkba és elsősorban a Nyugat-Dunántúli régióba látogató magyar és külföldi turisták által leginkább preferált programokról van szó. Ez persze nem merül ki ennyivel, lovastúrák és történelmi, tehát kultúrális programok szervezését is szeretnénk megvalósítani. A célközönségünk tehát változatos ennek következtében, a kisgyermekes családoktól kezdve a nyugdíjas házaspárokig mindenkire számítunk.

Mikor lehet a célból megvalósulás?

2014 és 2020 közötti EU-s fejlesztési ciklusba érkeztünk. A páylázatok kiírása folyamatosan zajlik, melyeket kollégáim nyomonkövetnek és megkezdődnek a munkálatok a minél sikeresebb pályázatok megírására. Előzetes számításaink szerint már ebben az évben jelentős lépéseket tehetünk a turistaútvonal kiépítésének megkezdését illetően.

(sebdav)