Nyelvi hungarikum és magyar tévé New Yorkban

Konferencia a nyelvről

[Kail] publikálva: 2019-03-30 22:16:00 | Nyomtatásprint

hírkép

Tudta Ön, hogy csak a könyvnyomtatás feltalálásával vált általánossá az írásjelek használata Európában? Hogy a magyar köszönésformák változatossága igazi hungarikum? Vagy hogy az New Yorkban is működik magyar televízió?


Ezeken a tényeken túl is rendkívül sok érdekességet tudhattak meg az ELTE bölcsészettudományi karán tartott szombati konferencia résztvevői. A Magyar Nyelvőr Alapítvány szervezésében megrendezett „Magyarok a világban – nyelv, innováció, oktatás” című tanácskozáson olyan előadók működtek közre, akik szakmájuk kiemelkedő alakjai, magas szinten végzik tudományos tevékenységüket és szívükön viselik a magyar nyelv és a magyar kultúra ápolásának és megőrzésének ügyét – hangsúlyozta megnyitójában dr. Keszi István, a Magyar Nyelvőr Alapítvány alapítói jogok képviselője. Aki külön köszönetet mondott a PAIGEO Alapítványnak a támogatásáért és a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak a szervezésben való közreműködésért, valamint az ELTE Bölcsésztudományi Karának.

Dr. Keszler Borbála, az ELTE BTK professzora A magyar írásjelhasználat és Európa címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a fonetikus írás kezdetekor nem voltak írásjelek, ami aztán rengeteg félreértésre adott okot. Köztük tragikusakra is, emberek vagy állatok életét követelte esetenként a gyakorlat. A professzor asszony példaként hozta fel János esztergomi érsek híres mondatát Meráni Gertrudis királynéról a 13. század elejéről: „A királynét meggyilkolni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.”

Az egységes írásjelrendszer, amely segít egyértelműsíteni a mondanivalót, igazából a könyvnyomtatás elterjedésével alakult ki és lassan ért el mostani, egész Európában általános formájához. Mindemellett még ma is vannak kivételek, a görögöknél például a pontos vessző a kérdőjel, a spanyolok pedig a kérdőmondat elején is alkalmaznak fordított kérdőjelet. Állandó a vita arról, hogy sok-e vagy kevés-e az írásjel – mondta dr. Keszler Borbála. Már a 19. században voltak, akik többféle, érzelem kifejezésére alkalmas jelet javasoltak. Ez mostanra a közösségi média elterjedésével már megvalósult, gondoljunk csak a szmájlira vagy a többi érzelmi ikonra.

Dr. Laczkó Krisztina a magyar helyesírás nemzetközi és magyar aspektusait vizsgálta előadásában. Megtudhattuk tőle, hogy ez státuszkérdés is, az írásgyakorlók által felhatalmazott testület kodifikálja mindenütt a szabályokat. Nálunk ez a Magyar Tudományos Akadémia, de az akadémia látja el a feladatot például Franciaországban vagy Hollandiában is. A németeknél ezzel szemben kiadói helyesírás van, ott a Duden kiadó a mérvadó, míg Nagy-Britanniában helyesírási szabályozás nincs, szótárak és kézikönyvek mondják meg, mit hogyan kell helyesen írni. Tőlünk keletre pedig akad, ahol a törvényhozás dönt erről is. A magyar megoldás dr. Laczkó Krisztina szerint a legjobb, 1832 óta kitűnően működik. Mindenki elfogadja, az emberek ez alapján ítélik meg egymást – nemcsak országon belül, de mindenütt, ahol magyar írásbeliség zajlik, akár a Kárpát-medencében, akár mondjuk a kanadai magyaroknál. Az egységes magyar helyesírás egyébként a 20. század közepére alakult ki.

Dr. Balázs Géza professzor előadását azzal kezdte, hogy csoda, hogy a magyar nyelv még él a világban. Hogy így van, az a nyelvpolitikának és a nyelvtervezésnek köszönhető – mondta. A nyelvi cselekvés szükségességéről beszélt, ami nélkül a kultúra átadományozhatatlan lenne. A nyelvek harcolnak, le akarják gyűrni egymást, ahol két nyelv találkozik, ott fájdalom van, de akár háború is. A nyelvterület, állam és identitás ugyanis soha nem fedik pontosan egymást – mondta. A nyelvi jogokról születnek nemzetközi dokumentumok, de nem nagyon tartják be őket. Dr. Balázs Géza kitért a nyelvi közgazdaságtanra is, arra, hogy a kommunikációs előny gazdasági előny is, a műveltebb ember jobb gazdasági szereplő. A nyelv fejleszthető, ezt Kazinczy nyelvújító mozgalma óta tudjuk, Kosztolányi nyelvművelő programja, Kodály szép kiejtési mozgalma is ezt erősíti. A cél a tudatos, kreatív, önreflektív nyelvhasználat.

Dr. Juhász Dezső professzor, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke Anyanyelv, személyesség, lokalitás című előadásában hangsúlyozta, hogy nem pusztán a nyelvről: az anyanyelvről beszél – ez tartalmi, érzelmi, kötődésbeli különbséget jelent. A helyi kötődés fontosságát hangsúlyozta, azt, hogy a nyelvi sokféleség érték. Ma a tájszótárak reneszánsza van, a nyelvjárások még mindig élnek. Gyűjteni kell őket, legyen szó palóc vagy székely, jász vagy csángó nyelvjárásról – mondta.

Dr. Antalné Szabó Ágnes főigazgató az anyanyelv-pedagógiai kutatások irányait mutatta be. Szólt egyebek mellett arról, hogy sok tudományággal, így például a pszichológiával együttműködve végzik a kutatásokat. Választ keresnek arra is, hogy milyen válaszokat lehet adni a digitális kor kihívásaira. A digitális szövegek olvasási és szövegértési technikái különböznek a hagyományos szövegekéitől, ezt is meg kell tanítani a gyerekeknek.

Ehhez kapcsolódva Dr. Bóna Judit a gyakorlatban beszélt a magyar nyelv oktatásáról itthon és a nagyvilágban. Az Erasmus + és a Petőfi Sándor program keretében egyetemisták oktatnak magyar nyelvet fél-egy évig szerte a világon, magyar közösségekben, minden korosztálynak. A vasárnapi iskolákban, magyar tanodákban játékos formában folyik a nyelvoktatás és a hangzás, a kultúra átadása. Magyar barátok, magyar identitás, magyar kötődés, közösséghez tartozás a fő motiváció azoknál, akik részt vesznek ebben, bölcsődéstől 90 éves korig, a hagyományos nyelvoktatás mellett ének, vers, tánc vagy akár játékvár formájában.

Dr. Obrusánszky Borbála (KRE), történész, keletkutató a magyarokról tartott előadást a kelet-ázsiai kultúrában. A tatárjárástól kezdve, mikor is a mongolok hatalmas és erős népként tartották számon a magyart a nagy Kelet-kutatókon át az első világháborúban Mandzsúriában rekedt, majd később nagy nehezen hazahozott magyar hadifoglyokig sok mindenről és mindenkiről megemlékezett – így Hugyecz László építészről is, aki a múlt század húszas-harmincas éveiben örökre megváltoztatta Sanghaj képét, máig ikonikus épületeket húzva fel a kínai városban.

Dr. Kiss Róbert Richard ELTE-oktató, Prima Primissima díjas újságíró a magyar köszönésformákat elemezte. Elmondta, hogy azok változatossága hungarikum. 200-nál is több köszönést használunk és szeretünk átvenni ilyen szavakat másoktól is. A köszönés sok mindenre utal, legyen verbális vagy gesztusértékű: a hierarchikus viszonyra, az életkorra, a társadalmi pozícióra, a helyszínre. A kézfogás például arra vezethető vissza, hogy az egymással találkozó emberek jelezték: nincs náluk fegyver. Dr. Kiss Róbert Richard három részre osztotta a köszönésformákat: tradicionálisra (adjon Isten, tiszteletem), konvencionálisra (szép napot vagy viszlát) és nonkonformra. Az utóbbiba tartozik például az agyő vagy a puszillak. A negyedik csoport az egyedi köszönés, mondjuk a puszkó vagy a csüszi. Dr. Kiss a szünetben a Határtalanul program magyar nyelvet, magyarságot megtartó erejéről is beszélt.

Dr. Karl Bardosh, a New York University professzora Magyar nyelven az USA-ban címmel adott elő. A szervező nevére utalva elmondta, hogy ő maga is magyar nyelvőr az Egyesült Államokban. New Yorkban létrehozta ugyanis 41 évvel ezelőtt az első amerikai magyar televíziót, amely ma is minden vasárnap 6 órától műsort közvetít. Adásai a világhálón is nézhetők. Bardosh professzor előadásában kitért arra is, hogy nemcsak a magyar nyelv megőrzése, hanem a terjesztése is a célja. Angol nyelven készített a magyar nyelv nagyságairól filmeket, így például Radnóti Miklósról játékfilmet. De Weöres Sándorral is ő forgatta az utolsó filmet, méghozzá költészeti zenei videó formájában. A professzor új technológiáknak is az úttörője, így a telefonfilmes fesztiválok egyik alapítója. Azt vallja, mindenki zsebében ott lapul egy hollywoodi stúdió, legfeljebb nem tud róla. Ezt a műfajt tanítja az egyetemen, szerinte az okostelefon egy lépés a bábeli átok ellen, hisz a fordítóprogramok segítségével bármely két ember megértheti egymást a világon.

Ha már világháló: Dobos Imre IT szakember az innivációról és az internet világáról beszélt. Fő témája az internet-biztonság volt, az, hogy nekünk, magyaroknak, mire kell megtanítanunk a gyerekeket és mire kell vigyáznunk nekünk, magunknak, ha nem akarunk áldozatokká válni a világhálón, csalók kezére juttatni minden adatunkat.

 

© vilagszam.hu




Galéria:



Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz



A kategória további hírei:


KÖRNYEZETVÉDELEM
Fákat ültettek a Zöld Pardon helyére
A szórakozóhely tavasszal már nem nyit ki
PÉNZTÁRCA
A Mary Popkids a pénzügyekben is jó
Lassan vége a nyári fesztiválszezonnak
ÚTIKÖNYVEK HELYETT
14 méterről a jeges vízbe
Murau nyáron is különleges üdülőhely
RECIKLI
Az éltető metángáz
Hasznosítják a termálfürdő melléktermékét Túrkevén

Itt jártunk: Ausztrália

TOP
PIKÁNS

1. Mi van most az Adrián?

Egy magyar recepciós mesél

2. Ezt most inkább hagyja ki!

Életveszélyes a túrázás

3. Emeletes ülések a repülőkön

Ez (is) lehet a jövő

4. Menjen, amíg nem késő

Több mint 100 világörökségi helyszín tűnhet el

5. Döbbenetes emberek szavaztak vasárnap

Zárcsökkentést és táncos játszóteret kért a két szavazó

6. Ilyen az amish szex

Két év tombolás után csak a férj

7. Nádas Tamás barátom emlékére

Lezuhant a műrepülő világbajnok

8. Csodanövény válthatja ki az antibiotikumokat

A kerti sarkantyúka a 2013-as esztendő gyógynövénye

9. Blöff - Nem lehet méregteleníteni a testünket

Zacher Gábor toxikológus elmondja az igazat

10. Ilyen az eszkimószex

Szex kölcsönbe

1. Apa lesz Ed Sheeran

Egy időre abba is hagyja most a zenélést

2. Koronaékszer-lakodalomra készülnek Ajakon

Sanyi bácsi túllőtt a célon

3. Ekkora mázlija senkinek sem lehet

Egy nyáron kétszer vált hipergazdaggá

4. Lábát törte Törökországban Katie Price

Egyszerre mindkettőt

5. Kanye West indul az elnökválasztáson

Kim Kardashiannal közösen célozzák meg a Fehér Házat

6. A színész nyakának ugrott az óriáspatkány

Megkergültek a járványban

7. Karanténban a násznép Tolnában

Az anyakönyvvezető sem úszta meg

8. Szülés a villamosmegállóban Budapesten

Rendőrök voltak a bábák

9. Szexbabák a stadion lelátóján

Szabadkozik a koreai klub

10. Kivédeni a koronaválást

Japánban betömték a piaci rést

Műsoraink
2020.11.20. 18:35 Világszám - Inforádió
Amerikai Egyesült Államok I.
2020.11.21. 10:05 Világszám - Inforádió
Amerikai Egyesült Államok II.
2020.11.22. 10:35 Világszám - Inforádió
Amerikai Egyesült Államok I. ism.
Közösség
Nap lánya

Johnny Depp bántalmazott kedvese

Szófelhő / Archív
--