Muravidéki seregszemle

A legkisebb magyar közösség mutatkozott be Budapesten

[Kail] publikálva: 2019-01-08 15:58:00 | Nyomtatásprint

hírkép

Advent egyik kiemelkedő kulturális eseménye volt a Muravidék-nap a Hagyományok Házában. Az egész napos rendezvényen a fővárosiak egy összetartó magyar közösség gazdag hagyományaiból kaphattak ízelítőt.


A karácsony előtti budapesti rendezvény-forgatag jeles eseménye volt december 8-án Muravidék bemutatkozása a Hagyományok Házában. A nemrégiben felújított Corvin téri székházban, a gazdag programban népzenei összeállítás, táncház, népművészeti tárlat és gasztronómiai bemutató is szerepelt. Az összejövetel kiváló alkalmat adott beszélgetésekre, a vidék jobb megismerésére.

A szlovéniai magyarság összefogója a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. Szerteágazó munkájukat Soós Mihály igazgató foglalta össze.

„Intézményünk felkarolja az egész Muravidék kulturális életét. A kulturális és művelődési egyesületeknek fontos szakmai segítséget nyújtunk, így színvonalasan tudják végezni munkájukat. Alapelvünk, hogy az itt élő magyarok a kultúrájuk továbbéltetésén keresztül őrizhetik meg identitásukat, s ehhez az impulzusokat mi is biztosítjuk. A különböző versenyek, mint például a magyar történelmi vetélkedő és más tanulmányi megmérettetések, valamint a fiatalok nyári táborai, a szakkörök is a hovatartozást erősítik. A felnőttek megszólításában a néptánc- népdal-, valamint a színjátszószakkörök játszanak fontos szerepet. Egy szó, mint száz, ahogy mi mondjuk: Pincétől-Őrihodosig (Hodosig), 29 településen szervezzük, illetve segítünk szervezni a kulturális programokat. Az anyanyelvápolás területén két fontos dologra törekszünk, egyrészt, hogy megmaradjon a muravidéki nyelvjárás, ebben az idősebbek segítségére támaszkodunk. A másik pillér viszont a helyes magyar nyelv ápolása, e célt erősítik a szavalóversenyek, amelyek az elmúlt évben mintegy kétszáz fiatalt mozgattak meg. A szervezésben az iskolák lehetnek meghatározó partnereink, de a – kétnyelvű oktatás rendszerében – végső soron a szülő felelőssége a magyar nyelv megőrzése. Jövőre lesz hatvanéves a kétnyelvű oktatás, s mikor bevezették, nyolcvan százalékban ültek magyarok az iskolapadokban, ez az arány mára megfordult. Néhány éve viszont – a határok megnyílásával – számos magyar diák is érkezik hozzánk, ez erősíti az itteni fiatalok magyar nyelvű kommunikációját. Hasonló hatást ér el a lendvai fociakadémia, ahová Magyarországról is jönnek fiatalok. A magyarságtudat őrzésében a családon kívül a pedagógusok és a magyar szervezetek munkatársai játszanak fontos szerepet, ha egyikük sem tudja megszólítani a fiatalt, akkor menthetetlenül elveszik számunkra. A média szerepe is jelentős, s ebben úttörő szerepet játszanak a Szlovén RTV magyar műsorai és a Népújság hetilap. A rádiót sokan hallgatják Muravidéken, és adásai Magyarországon is népszerűek.”

Csillogó szemű gyerekek vették körül a kézműves foglalkozáson a dobronaki Gerencsér Szilviát. A nagyobbacskák már maguk kötözték a csuhét, ahogy otthon mondják „kukoricasást”, a kisebbeknek az oktató nagy türelemmel tanította a mesterfogásokat. „Az őszi begyűjtésnél válogatom ki a legszebb darabokat – mutatott rá a zsáknyi csuhéra az oktató. – Megszárítom, tárolom, s így biztosítom a készleteket a foglalkozásokra. Csak előveszem, megáztatom, s már lehet is vele dolgozni. A minőségi alapanyag nem is olcsó, ötven eurót is megér kilója.”

Toplak Alenka és Toplak Rudolf muravidéki gyerekjátékokat és gyermekdalokat mutatott be, s az esti táncház szervezésében is jeleskedett.Beszélgetőtársam a helyi kézművességek házában dolgozik, céljának tekinti az ősi mesterségek megismertetését a fiatalokkal. Tanul és tanít is, az idősebbektől lesi el a titkokat, amelyeket nagy türelemmel ad tovább az ifjabb generációnak. Különösen a hímes tojásfestők között élnek még nagy öregek. Mesterei a mézeskalács-írásnak, a mézeskalács-mesefalu híre egész Muravidéken elterjedt.  Az aktív közösséget számos pályázat segíti munkájában. A helyiek között is egyre népszerűbb a mozgalom, a hímes tojás kiállításon már mintegy harmincöt kiállító mutatja be tudását.

„Megvan az utánpótlás, születnek gyerekek, de javarészük vegyes házasságból; legtöbbjük még érti őseik nyelvét. A színmagyar családok sarjai természetesen szépen beszélnek magyarul. A 850 lakosú Dobronak a legnagyobb magyarlakta falu, a magyar lakosok aránya mintegy hetven százalék. A már említett kézműves ház megnyitása újabb lendületet adott a hagyományőrzésnek. A múltban néptáncegyüttes is működött a településen, a György-ház a magyar nyelvterület délnyugati peremének kincseit tárja a látogató elé. A fekete és piros batikolt hímes tojások igazi ritkaságok a magyar népi kultúrában: muravidéki hungarikumok.

Szinte minden településen működik hímző kör, ahol az asszonyok magas szinten, igazi lelkesedéssel végzik munkájukat. Játékos ember a magyar, s ez Muravidékre is jellemző. A húsvéti tojásdobálás a locsolkodást helyettesíti a vidéken. Húsvéthétfőn a gyerekek kimennek a rétre eldicsekednek a piros tojásaikkal, s ügyességi játékokra használják, s a legügyesebbek megóvják épen a szerzeményeiket. Ugyancsak szép tradíció az újévi köszöntés, amire a férfiemberek fiaikat is elvitték. Lucázáskor a gazdaságra vonatkozó jókívánságaikat mondták el a férfiemberek. Göntérházán és Radamosban a Gergely-járás maradt meg. A fiúk Szent Gergely nevében járták a falvakat, s adományokat gyűjtöttek, eredetileg az iskolának. Hagyomány van bőven, s ha kellően fellelkesítjük a gyerekeket, szívesen folytatják még a felsőbb tagozatokban is az éneket, a táncot. A tánckultúrában javarészt a polgári táncok maradtak meg, számtalan változat a szlovén népzenében is előfordul: ilyen a Zöld erdőben jártam, vagy a suszter polka. A Ritka búzát a második háború alatt tanították a vidéken, s mára néptánccá vált.”

Fehér Andrea a hímzések mestere. Egy éve dolgozik szakoktatóként, így adja tovább tudását az ifjabb nemzedéknek.

„Babramunka, de viszonylag elégedettek vagyunk, hogy a fiatalságnak is felkeltettük az érdeklődését. Iskolákat is felkeresünk, kedvet csinálunk, így biztosítjuk az utánpótlást. Környékünkön a hetési hímzés a legelterjedtebb, hét falut ölel föl. A hetési minták között az életfás motívum a legértékesebb, a lyukhímzés, a rozetták, a bújtatás igazi díszítőelemei a vidéknek. Jóllehet a népviseletet már nem öltik fel, de az egyik falu kitalálta, hogyan lehet a mai kor divatja szerint e mintákat, pólókra, ingekre, blúzokra applikálni. Ezzel a fiatalságot is meg tudjuk szólítani, életük részévé tesszük a hagyományt.”

Az „Ennyi-innya köll" – Muravidéki gasztronómiai bemutatót és kóstolót Hancsik Edit dobronaki lokálpatrióta tartotta. Ennek kapcsán kérdeztük a tájegység gasztronómiai jellegzetességeiről.

„Muravidék olyan, mint egy bőségszaru, csupa jó dolgok kerülnek ki belőle. A terület jellege nyomán, az itt élők a magyar, a szlovén és a horvát konyha legjobb hagyományait követik. Ausztria is közel van, s ne felejtsük el, hogy a tengerpart gasztronómiai különlegességei is megjelennek. Természetesen a muravidéki konyhának is megvannak a jellegzetességei.

A bogrács, nálunk nem az edényt, hanem az ételt jelenti. Háromfajta húsból, marhából, sertésből és vadból készül, krumplit aprítunk bele, s jó hazai csípős borral ízesítjük. A perec szintén különlegesség.

A gibanicát, a százrétű bélest kicsit a flódnihoz hasonlítanám, de nem linzertésztával készítjük, hanem rétestésztából. Alul van a mák, utána a túró, a dió és az alma következik, majd mindez ismétlődik. A töltelékek megegyeznek a rétesnél használtakkal. Gyenge tűzön mintegy másfél óráig sütjük. Változik a világ, egykor ez egy olcsó, paraszti ételnek számított, ma már – az alapanyagok miatt – ünnepnapokon kerül az asztalra.”

A jeles napon nagy érdeklődés mellett mutatták be a Muravidéki magyar népzene című kötetet, Paksa Katalin és Németh István munkáját. A Muravidék zenei különlegességeiről Paksa Katalin adott rövid összefoglalót.

„A nyugat-dunántúli dialektus legszélső határa a Muravidék, mégis igazi gyöngyszemek maradtak fenn e tájon. Még bőven találtunk adatközlőket, ez tette élményszerűvé a munkánkat. Olyan helyekre tudtunk eljutni, ahol még szívesen énekeltek. Nemcsak nekünk, még élt a közösségi zenei élet. Konkrét dalokat is említenék, amelyek sehol máshol nem fordulnak elő. Az egyik, egy nagyon jó hangulatú vidám, újévi köszöntő, amelybe a regösénekek elemei is bekerültek, a másik pedig egy Innejd-onnajd a berekbül jönnek a cigányok című különleges, énekelt táncdallam, véleményem szerint egy XVII-XVIII. századi hangszeres műzenéből terjedt el. A Vetettem gyöngyöt című ének volta ritmusú késő-középkori táncdal.”


A találkozó hangulata minden jelenlévőt megfogott. A Dobronaki nótázók például az épület előtt csillogtatták meg tudásukat, egyben kedvet is csináltak az esti műsorhoz. Az „Átimennék a Murán" – a Muravidék-nap gálaestjén több muravidéki falu énekeseinek és táncosainak előadását élvezhette a közönség. Az azt követő táncház a tematikus nap méltó befejezése volt.

 

© vilagszam.hu




Galéria:



Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz



A Kárpát-medencét megismerni

A kategória további hírei:


KÖRNYEZETVÉDELEM
Megszűnik az autóforgalom az egyik rakparton
Párizsban parkosítják a Szajna partot
PÉNZTÁRCA
Olcsó LADA, de nem nekünk
Fapados autóval jelentkezik az orosz autógyár
ÚTIKÖNYVEK HELYETT
Medvelesen Erdélyben
Különleges kirándulás a határtalan erdők birodalmába
RECIKLI
Telefont töltő napernyő
Nyaraláskor mindenképpen érdemes magunkkal vinni

Koronavírus és turizmus

TOP
PIKÁNS

1. Menjen, amíg nem késő

Több mint 100 világörökségi helyszín tűnhet el

2. Rendőrök a budapesti robbanás áldozatai

Megváltozik a főváros közlekedése a lezárások miatt

3. Weisz Fanni gyönyörű volt Áder János oldalán

Az államfő beszédét jeltolmácsolásban is láthatták

4. Már tudni, kié a Dunában talált 130 ezer euró

A bécsi rendőrség szerint nem történt bűncselekmény

5. Döbbenetes emberek szavaztak vasárnap

Zárcsökkentést és táncos játszóteret kért a két szavazó

6. Ilyen az amish szex

Két év tombolás után csak a férj

7. Nádas Tamás barátom emlékére

Lezuhant a műrepülő világbajnok

8. Csodanövény válthatja ki az antibiotikumokat

A kerti sarkantyúka a 2013-as esztendő gyógynövénye

9. Blöff - Nem lehet méregteleníteni a testünket

Zacher Gábor toxikológus elmondja az igazat

10. Ilyen az eszkimószex

Szex kölcsönbe

1. Szülés a villamosmegállóban Budapesten

Rendőrök voltak a bábák

2. Szexbabák a stadion lelátóján

Szabadkozik a koreai klub

3. Kivédeni a koronaválást

Japánban betömték a piaci rést

4. Kim rejtegetett gyermekei

Csak Dennis Rodman tudja

5. Magyar lánypiac Németországban

Öt év alatt tudták felszámolni

6. Három évig bujkált Budapesten az ír pedofil

Gyermekpornót találtak a számítógépén

7. Me too - Weinstein peren kívül megegyezett

47 millió dollárjába fáj

8. Jönnek az e-babák

Tíz év múlva már minden második újszülött ilyen lesz

9. Vád alatt a pedofil milliárdos börtönőrei

Bill Clinton női ruhában

10. Minden, ami vagina

Új múzeum nyílt Londonban

Műsoraink
2020.06.05. 18:35 Világszám - Inforádió
Hova menjünk nyaralni? I.
2020.06.06. 10:05 Világszám - Inforádió
Hova menjünk nyaralni? II.
2020.06.07. 10:35 Világszám - Inforádió
Hova menjünk nyaralni? I. ism.
Közösség
Nap lánya

Érte irigyelhetjük Jason Statham-et

Szófelhő / Archív
--