Budaházy György egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott terrorcselekmény, lopás, lőfegyverrel visszaélés miatt, négyen 10 évet, egy további pedig 9 évet. Az összesen 17 vádlott közül a 15 terrorcselekménnyel megvádolt személy 13 és 5 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a törvényszék, feltételes szabadságra nem bocsáthatók. A bíróság összesen mintegy 120 év letöltendő szabadságvesztést szabott ki. Két kisebb súlyú bűncselekmény miatt elítélt vádlott egy-egy év körüli felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

A vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős, a per az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Az ügyész a 15 terrorcselekménnyel vádolt személy előzetes letartóztatását indítványozta, ám a bíróság csupán Budaházy és hat társa esetében látta indokoltnak a házi őrizetet és további három vádlott esetében a lakhelyelhagyási tilalmat, a többiek szabadlábon védekezhetnek. Az ügyész a súlyosabb kényszerintézkedések érdekében ezúttal is fellebbezett. (Az eljárás során korábban Budaházy György és több társa már éveket töltött előzetes letartóztatásban, házi őrizetben, illetve más kényszerintézkedés hatálya alatt.)

A tényállás szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. A vádlottak Molotov-koktélos támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, országgyűlési képviselők, továbbá Hiller István szocialista oktatási miniszter, Kóka János szabaddemokrata frakcióvezető otthona, valamint Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlana ellen. Ezeknél a cselekményeknél személyi sérülés nem történt. Ugyanakkor a vádpontok között szerepel Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezető, korábbi vezető szocialista politikus brutális bántalmazása, továbbá egy jegyiroda és melegbárok elleni Molotov-koktélos támadás, valamint egy bankautomata kifosztásának kísérlete is.

A vádlottak többsége tagadta bűnösségét. A gyanúsítottak közül azonban volt, aki magát és másokat is terhelő vallomást tett, ezután megszűntették vele szemben az eljárást és a továbbiakban tanúként vallott korábbi társaira. Az egyik vádlottnak is volt terhelő vallomása, melyet azonban később visszavont. Terhelő bizonyíték volt továbbá az a több órányi hangfelvétel, melyet az egyik vádlott beszélgetéseiről készítettek a tudta nélkül.

Korábban az ügyész vádbeszédében húsz évet megközelítő büntetést indítványozott az első és másodrendű vádlottnak, és tíz-tizenöt év körülit még tucatnyi társuknak. A védelem ugyanakkor felmentést kért.

A keddi ítélethirdetés során a bíró több órás szóbeli indoklásában kitért arra, hogy a vádbeli időszakra jellemző volt az általános társadalmi elégedetlenség és a feszült közélet, ezt próbálták a vádlottak tovább szítani Budaházy vezetésével. Az erőszak azonban megengedhetetlen - szögezte le a bíró, aki szóvá tette a vádlottak társadalom iránti felelőtlenségét is.

A bíróság szerint az ügyészség által sugallt katonai szervezet erőltetett, de az kétségtelen, hogy Budaházy György kezdeményező, meghatározó szerepet játszott az eseményekben. A bűnszervezet kezdetben nemzeti ünnepek erőszakos megzavarására, rendőrökkel való összetűzések provokálásával próbálkozott, később pedig miniszterek, kormánypárti képviselők, pártirodák elleni támadásokra és a társadalom egyes csoportjait megfélemlítő akciókra szánta el magát.

A bíróság kitért arra, hogy a Molotov-koktélos támadásoknál fennállt a veszélye nagyobb tűz keletkezésének és személyi sérülésnek. A bíróság szerint a Vörös Csepel elnevezésű szórakozóhelynél történteket kivéve, lényegében a vádirattal egyező a megállapított tényállás.

A bíróság szerint a védelem által kifogásolt, titkos információgyűjtéssel szerezett bizonyítékok törvényesek, és a hangfelvételek "magukért beszélnek".

Az ítélet kihirdetésére teljesen megtelt a Fővárosi Törvényszék díszterme, a hallgatóság jelentős része Budaházy megérkezésekor tapsolt és a nevét skandálta. A hallgatóság soraiban több, a Jobbikhoz többé-kevésbé kötődő politikus is megjelent, így Morvai Krisztina EP-képviselő, Novák Előd és Gaudi-Nagy Tamás volt országgyűlési képviselők és Toroczkai László polgármester, a párt elnökségi tagja. A tárgyalás alatt a törvényszék épületét és az előtte lévő utcaszakaszt több tucatnyi rendőr vigyázta.

Miután a szóbeli indoklás befejeződött és az ügyész megkezdte a fellebbezéssel kapcsolatos indítványait, a hallgatóság egy része pfujolni kezdett, majd Budaházy nevét skandálták és állva elénekelték a Himnuszt, illetve a Székely himnuszt. A folyosóról pedig azt kiabálták: "Gyilkosok! Vérbíró!" Morvai Krisztina a tárgyalóteremben fennhangon szóvá tette, hogy szerinte az ügyész a már írásba foglalt ítélet ismeretében terjeszti elő fellebbezését. A bíró felszólította a hallgatóságot a távozásra, ám a demonstrálók még egy darabig kiabáltak, méltatlankodtak, és csak a bevonuló rendőrők utasítására hagyták el a tárgyalótermet. Morvai Krisztina pedig mentelmi jogára hivatkozva a bírói felszólítás ellenére is a tárgyalóteremben maradt.

Budaházy néhány tucatnyi szimpatizánsa a tárgyalóterem ajtajai előtt várta ki az eljárás végét, majd a bíróság folyosóján éltette az elsőrendű vádlottat, aki szónoklatot tartott híveinek és a sajtó munkatársainak.